„Aki nem látta a vízmerítés örömünnepét, az még életében nem látott örömöt"

2024. Október 23. / 08:20


„Aki nem látta a vízmerítés örömünnepét, az még életében nem látott örömöt"

– Bölcseink szerint ha valaki boldognak mutatkozik, előbb-utóbb boldog is lesz. Lásd: a pozitív gondolkodás még Isten parancsolatainak teljesítésében sem utolsó szempont! – írja a befejezéséhez közeledő szukkot ünnepe kapcsán Szerdócz Ervin újpesti rabbi.

A Talmud állítása szerint a sátoros ünnep (szukkot) idején lesz megszabva a következő esztendőben hulló eső mennyisége és „minősége” Isten ígérete szerint: „…időben adok esőt földetekre, őszi és tavaszi esőt” (V.M. 11/15).

Az esőnek életbevágó szerepe volt és van, különösen Izraelben. Ezt a Tóra így indokolja: hogy be tudd gyűjteni gabonádat (értsd: táplálékod lesz), mustodat (értsd: szellemi sikereid lesznek) és olajodat (értsd: megfelelő módon és jó hangulatban fogod megtartani ünnepeidet).

A talmudi időkben nagy összejöveteleket rendeztek ez alkalomból. Ennek alátámasztására persze megfelelő szentírási „utalást” kellett keresni. A Talmud Szukká traktatus 48b-ben Ráv Éná megfelelő prófétai szöveget talált alátámasztásul a kérdéshez: „Örömmel (szaszon ) merítetek vizet az üdvösség forrásaiból” (Jes. 12/3).

A sátoros ünnep előírása, hogy az ünnep alatt sátorban kell tartózkodni. Ez a parancs, mondjuk ki, nem is olyan nehezen teljesíthető.  Egészen más, ha ehhez még a fenti „kötelező”  szimhának, vagyis örömnek kell párosulnia. Persze mindenhez van „megoldás”. Azt mondták: ez esetben az örömnek nem kell teljesen őszintének lennie, elég a jóindulattal „színlelt”! Nem képmutatás ez egy kicsit?

Bölcseink szerint (persze) nem, mert ha valaki boldognak mutatkozik, előbb-utóbb boldog is lesz. Lásd: a „pozitív gondolkodás” még Isten parancsolatainak teljesítésében sem utolsó szempont!

Reb Mordecháj és a szegény vízhordó zsidó

A nischizi Jichák rabbi apja, reb Mordecháj kereskedéssel foglalkozott, mielőtt rabbi lett. Minden ügylet hasznából egy pár kopejkát félretett, hogy legyen majd miből esztrogot (citrusgyümölcsöt) venni a sátoros ünnepre. Ugyanis az ünnep „kelléke” az ünnepi csokor (luláv) és az ünnepi gyümölcs (esztrog). Ezek lengetése a dimenziók felé (fel-le, jobbra-balra, előre-hátra) az emberi hála manifesztumai Isten felé. 

Egyik évben szép lassan összegyűlt hat rubel, ami az 1700-as évek végén nagyon sok pénz volt. Beutazott hát reb Mordecháj a közeli Brod városába, hogy vegyen magának egy szép esztrogot az ünnepre. Útközben találkozott egy szegény vízhordó zsidóval, akinek az volt a megélhetése, hogy  lovas szekerén  ivóvizet szállított. De az ember most az út szélén ült, keservesen siránkozott, mert öreg, kehes lova kimúlt. Hangosan panaszkodott: 

– Mivel fogom megkeresni betevő falatomat magam és családom számára? 

Mit tett hát reb Mordecháj? Rövid gondolkodás után odaadta hat rubeljét a zsidónak, amiből a vízhordó új lovat vehetett magának. A rabbi pedig így okoskodott magában: 

– Mi a különbség? A zsidók esztrogra fognak áldást mondani, én meg egy lóra..

A történet vége az, hogy egy kedves barátjától egy pompás esztrogot kapott ajándékba. Így nemcsak lóra mondhatott áldást…

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Ma volna 75 éves Kántor Péter költő, műfordító
Kultúra
André Kertész Kópiák című kiállítása
2024. Szeptember 18. / 12:58

André Kertész Kópiák című kiállítása

Zsidó világ
Az emlékezés dallamai – kántorkoncert Békéscsabán