Nyolcvan éve zajlott le a varsói felkelés a nácik ellen

2024. Augusztus 09. / 14:45


Nyolcvan éve zajlott le a varsói felkelés a nácik ellen

A lengyel fővárosban nyolcvan évvel ezelőtt ezekben a napokban már zajlott a németellenes felkelés, amelyben teljesen elvérzett a felkelést kirobbantó lengyel Honi Hadsereg. A 63 napig dúló, elkeseredett harcokban több mint 15 ezer felkelő vesztette életét vagy tűnt el, további 15 ezren pedig megsebesültek. Hitler bosszúja nem kímélte a polgári lakosságot: 17 ezer varsóit megöltek, 321 ezer embert pedig koncentrációs táborokba hurcoltak.

– A londoni lengyel emigráns kormány utasítására a lengyel főváros önerőből való felszabadítása céljából a Honi Hadsereg (Armija Krajowa, AK) készült fel a megszálló németek ellen indított fegyveres támadás megindítására. A varsói felkelés máig is a második világháború egyik legtisztázatlanabb és legvitatottabb eseménye – olvasható a Magyarok a II. világháborúban című kötet A varsói németellenes felkelés (1944. augusztus 1. – 1944. október 2.) című fejezetében.

1944. július 29-én a szovjet tüzérség lőni kezdte Varsó egyik elővárosát. Este a moszkvai rádió lengyel nyelvű adásában a varsói lakosságot és a lengyel fegyveres erőket a németek elleni felkelésre szólították fel: 

„Varsóiak, a szabadság a Ti kezetekben van! Lengyelek, fegyverbe! Nincs veszteni való idő!”

Annak hírére, hogy szovjet harckocsi-csapatok nyomultak be Varsó elővárosába, gróf Tadeusz Bór-Komorowsky tábornok, a Honi Hadsereg főparancsnoka augusztus 1-jén 17 órakor parancsot adott az előkészített varsói felkelés kirobbantására. Aznap este a Honi Hadsereg rádión kérte a szovjet Vörös Hadsereg segítségét, hogy kívülről indított támadással támogassa a felkelést.

Tadeusz_Bor_Komorowski.jpggróf Tadeusz Bór-Komorowsky tábornok

A lengyelek legfontosabb célja a Visztulán átvezető két híd birtokbavétele volt. Három nap alatt ellenőrzésük alá vonták a főváros nagy részét, a német támpontokat és a városparancsnokság épületét bekerítették.

Az SS birodalmi vezetője, Heinrich Himmler Varsóba vezényelte a Dirlewanger SS-ezredet, a RONA SS-rohamdandár 1700 fős ezredét, néhány SS-rendőralakulatot, és egyéb megerősítő – köztük nehéztüzér- és rohampáncélos – alakulatokat. Majd augusztus 4-én Erich von dem Bach-Zelewski, a partizánvadász-kötelékek parancsnoka irányítása alatt mintegy 25 ezer fős harccsoport érkezett a varsói felkelés leverésére, amely rohampáncélosokkal és tüzérséggel is rendelkezett. A német csatarepülőgépek aznap már a felkelők állásait támadták. 

A Bach-Zelewski vezetése alatt álló SS-alakulatok augusztus 5-én hozzákezdtek a felkelés leveréséhez, a város lerombolásához, és eközben a polgári lakosság lemészárlásához. 

A harcok mindkét részről különös kegyetlenséggel folytak. A lengyelek az elővárosokban barikádokkal torlaszolták el a közeledési útvonalakat, amelyeket a németek kezdetben páncélosok és zuhanóbombázó-repülőgépek bevetésével sem tudtak felszámolni.

A német szárazföldi haderőnek tudomása volt arról, hogy a Varsóban bevetett SS-csapatok jelentős része középkori kegyetlenséggel gyilkol és fosztogat. 

Minden barbárságuk ellenére az SS-csapatok nem boldogultak a felkelőkkel, és 9000 embert veszítettek. Az angolszász légierő kísérletet tett, hogy légi úton nyújtson segítséget a felkelőknek. Mivel a Szovjetunió nem engedte meg, hogy területéről angolszász repülőgépek szálljanak fel, az olaszországi légi bázisokról felszálló egyes kötelékeket a hosszú légi úton súlyos veszteség érte, és emiatt az akciót leállították.

Bór-Komorowsky tábornok belátva a reménytelen ellenállás hiábavalóságát, október 2-án fegyverszünetet kért, majd aláírta a kapitulációt. A 63 napig dúló elkeseredett harcokban mintegy 15 ezer 200 felkelő vesztette életét vagy tűnt el, 15 ezren pedig megsebesültek. A harcok után hadifogságba esett felkelők létszáma 10 ezer 697 fő volt. 

A lengyel polgári lakosság áldozatai még a harcolókénál is súlyosabbak voltak. A harcok, illetve a Hitler által elrendelt német megtorló akciók következtében 17 ezer varsói lakos halt meg, 321 ezer 562 személyt pedig koncentrációs táborokba hurcoltak. Más források szerint a polgári áldozatok száma 166 ezer volt, és 70 ezren kerültek koncentrációs táborba. A németek 48 ezer varsóit már október 3-án elszállítottak.

Egyes történészek szerint a szovjet vezetés tudatosan hagyta vérbe fojtani a varsói felkelést, hogy ezáltal szabaduljon meg a londoni emigráns kormány irányítása alatt álló, jelentős erőt képviselő Honi Hadseregtől, amely adott esetben a megszálló szovjet csapatokkal szemben is számottevő ellenállást fejthetett volna ki. 

A szovjet hadvezetés arra hivatkozott, hogy nem ismerték előre a varsói felkelés kirobbantásának idejét, ennek következtében nem volt idejük a megfelelő tervek kidolgozására, és megfelelő erejű csapatok Varsóba irányítására.

A varsói felkelés idején Varsó térségébe vezényelték a magyar II. tartalékhadtestet, de a Honi Hadsereg ellen nem vetették be ezeket. 

A németek felé semleges magatartást tanúsítottak, ellenben a Honi Hadsereget élelemmel, egészségügyi, sőt hadianyaggal és fegyverek átadásával is támogatták.

Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

Fotó: Lengyel felkelők (a Zośka-zászlóalj Wacek-szakasza) egy zsákmányolt német Panther harckocsival. Forrás: Juliusz Bogdan Deczkowski – Tadeusz Sumiński.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kultúra
Múzeumok majálisa zsidó kvízzel és sok mosollyal
Kultúra
Raoul Wallenberg Kálváriája – Könyvbemutató
Zsidó világ
Rejtély, hogy mi okozta Áron fiainak halálát