76 éves korában,
családja körében, otthonában elhunyt Ozzy Osbourne, a Black Sabbath legendás
frontembere, a heavy metal örök ikonja. Távozása nemcsak egy zenei korszak
végét jelenti, hanem egy szenvedélyes, érzékeny és elkötelezett ember búcsúját
is, aki hangjával, szellemiségével és emberi tartásával generációkat formált.
Ozzy Osbourne több
volt, mint egy rocksztár – Ozzy igaz barátja volt Izraelnek, aki
rendíthetetlenül kiállt az antiszemitizmus ellen. A bojkottfelhívások dacára is
színpadra lépett Tel-Avivban, felkereste a Jad Vasem Intézetet és a
Siratófalat, s mély tisztelettel fordult felesége zsidó gyökerei felé.
Felesége, Sharon Osbourne édesapja, Don Arden, askenázi zsidó
származású volt, így Sharon apai ágon örökölte zsidó identitását – s ez a
hagyomány a család mindennapjainak is meghatározó része lett.
Ozzy számára ez az
örökség nem csupán múltidéző emlék volt, hanem élő és vállalt kapcsolat.
Hangjával, szellemiségével és szolidaritásával – különösen a holokauszt túlélői
és a zsidó közösségek iránt tanúsított mély együttérzésével – örökre beírta
nevét azok szívébe, akik számára az emlékezés és a kiállás nemcsak szó, hanem
erkölcsi kötelesség.
Az utolsó
meghajlás – ülve, de emelt fővel
Ozzy Osbourne utolsó fellépése méltó zárása volt egy kivételes életműnek. 2025. július 5-én,
szülővárosában, Birminghamben állt színpadra – pontosabban: ült egy díszes,
trónszerű széken. Ez a látvány nem uralkodói gőgöt, hanem egy élet munkáját,
küzdelmeit és méltóságát jelképezte. Törékennyé vált testét már nem hordozta a
színpad, de megtörhetetlen szelleme és karizmája betöltötte az egész teret.
Hangja – talán utoljára – még egyszer felcsendült, megrendítő erővel szólítva
meg azokat, akik évtizedek óta vele együtt éltek, álmodtak és gyógyultak.
Egy koncertplakát 2018-ból a tel-avivi tengerparton
A Back to the
Beginning 2025 című koncert egy nyolcórás zenei zarándoklat volt, amelyen a
világ legnagyobb zenekarai – a Metallica, a Guns N’ Roses, a Pantera, a Slayer,
a Tool és az Anthrax – tisztelegtek Ozzy és a Black Sabbath öröksége előtt. A
koncert bevételéből – mintegy 190 millió dollárból – a Cure Parkinson’s
alapítvány, a birminghami gyermekkórház és az Acorn gyermekhospice részesül,
ezzel is folytatva Ozzy utolsó nagy gesztusát: segíteni, ahol csak lehet.
Megrendítő és
felemelő, hogy a tegnap elhunyt Ozzy Osbourne – a soha igazán meg nem
komolyodó, örökké játékos lélek – búcsúja nem grandiózus effektparádé volt.
Csak ő, a zenéje, és az a végtelen szeretet, amit a közönségtől kapott. Ebben a
pillanatban nemcsak egy rocksztárt láttunk, hanem egy embert, aki végigélte és
végigénekelte a fájdalmat, a sötétséget, a hitet és a túlélést.
Ez volt Ozzy végső
meghajlása – ülve, de emelt fővel.
Köszönünk mindent.
Jó utat, Ozzy, a hangod velünk marad.
