– A békési zsidó temetőben 150 darab sérült sírkövet kellett helyreállítani, a munkálatokat a kiskunhalasi Csapi István mester végezte el, a 950 ezer forintos költséget a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) biztosította – tájékoztatta honlapunkat Tamás Péter, a Mazsihisz vidéki temetőrendezésért felelős csoportvezetője.
A helyi zsidó temetőben a következő munkálatokat kellett elvégezni: a nagy, többrészes, ledőlt és megdőlt kövek alapjainak vízszintbe állítása, ragasztással történő visszaépítése; a kisebb kidőlt és törött kövek függőlegesbe állítása, összeragasztása; betonozás.
A 150 sírkőből 50 nagy és 100 kisebb sírkövet érintett a helyreállítás, amely a napokban balesetmentesen befejeződött.
A mintegy 19 ezer fős Békés város Békés vármegyében fekszik Gyulától északnyugatra, Békéscsaba és Mezőberény között, a településen a XIX. század első felében telepedtek le zsidók, a hitközség létszáma 1880-ban volt a legnagyobb, meghaladta az 500 főt.
„A zsidóság a 19. század első felében települt le Békésen. 1828-ban két zsidó családfőt írtak össze. 1840 körül megnyitották a zsidó temetőt. 1851-ben már 154 zsidó lakost számlált a település, ahova az első rabbi, Fonféder Mordecháj 1860 körül érkezett. 1861-ben két tanerős iskola létesült, 1865-ben felépült a hitközség első imaháza a korabeli Zsidó – a mai Ady – utcában. Az imaház felépülésével megkezdődött a zsidó hitéleti központ kialakulása a Zsidó utcában és környékén, közel a település központjához, az Élővíz-csatorna túloldalán. A zsinagóga mellett felépült az iskola és a rabbi lakása is.
A békési hitközség az ortodox-neológ szakadás után a neológ irányzatot választotta. Számos egyesület is alakult, amelyek elsősorban jótékony célt szolgáltak. 1907-re annyira rossz állapotba került a zsinagóga, hogy a főszolgabíró bezáratta, az új épület 1909-ban épült fel a régi imaház mellett, az akkori Popovits Szilveszter, a mai Ady utcában. A legnagyobb létszámot 1880-ban érte el a hitközség, ekkor 519 híve volt."
(Forrás: Sáfár Gyula/Bárkaonline.hu)