Jacob Schiff: A zsidó bankár, aki segített Japánnak diadalmaskodni Oroszország felett

Itthon kevesen ismerik a nevét, Japánban viszont a modern kor egyik hőseként emlegetik. Egy zsidó bankárról van szó, Jacob Schiffről, aki kulcsszerepet játszott a világtörténelem alakításában a XX. század elején. A németországi Frankfurtban 1847-ben zsidó családban született Schiff az amerikai történelem egyik legbefolyásosabb pénzemberévé vált, öröksége azonban messze túlmutat a pénzügyi világon.

Szülei egy előkelő, askenázi zsidó rabbi családok tagjai voltak, akik származásukat egészen a XIV. századi rabbikig vezették vissza. Schiff az amerikai polgárháború után, 1865-ben érkezett meg az Egyesült Államokba. Családja generációk óta a pénzügyi szektorban tevékenykedett, így nem meglepő, hogy maga Schiff is a zsidó közösség kiemelkedő alakjává vált.  New Yorkban telepedett le, és csatlakozott a Kuhn, Loeb & Co. bankházhoz, ahol világhírű pénzemberként vált ismertté.

A később csak „Schiff-korszaknak” nevezett időszakban Jacob Schiffnek meg kellett küzdenie a kor egyre égetőbb kérdéseivel is, amik a zsidó közösséget érintették. Ide tartozik az oroszországi zsidók helyzete, az amerikai és nemzetközi antiszemitizmus megerősödése, a zsidó bevándorlók megsegítése és a cionizmus térnyerése.  Schiff zsidó identitása iránti elkötelezettsége kiterjedt társadalmi munkájában tükröződött, támogatta a zsidó oktatást, a bevándorlók integrációját és a kelet európai üldöztetések áldozatait.

Abban az időben Oroszország hírhedt volt antiszemita politikájáról, beleértve a zsidók széles körű üldözését, amelyet a brutális pogromok példáznak. Schiff, akit felháborított a zsidó közösséggel szembeni embertelenség, kereste a módját, hogy ellensúlyozza az orosz agressziót.

Ebben az időben Japánnak égető szüksége volt pénzügyi támogatásra, hogy fenntarthassa katonai állásait, amik veszélybe kerültek az elapadó források miatt. Schiff felismerte a lehetőséget, miként tudja egyidejűleg segíteni Japánt és gyengíteni Oroszországot, így a Kuhn, Loeb & Co. révén egy 200 millió dolláros hitelsorozatot szervezett. Ez az orosz-japán háború (1904-1905) folyamán történő támogatás döntő szerepet játszott abban, hogy Japán folytatni tudta katonai műveleteit, és végül győztesen kerüljön ki belőle.

Schiff 1904 áprilisában Párizsban találkozott Takahashi Korekiyóval, a Japán jegybank alelnökével. Schiff beleegyezett abba, hogy 200 millió dollár kölcsönt nyújt a Japán Birodalomnak – az összeg 2023-ban 5,3 milliárd dollárnak felelt meg. Ez a kölcsön volt a japán kötvények első jelentős tranzakciója a Wall Streeten, és Japán háborús erőfeszítéseihez szükséges források hozzávetőleg felét biztosította. Az orosz-japán háború a modern történelem egyik kulcsfontosságú eseményévé vált, hiszen először fordult elő, hogy egy ázsiai hatalom legyőzött egy európai birodalmat.

Schiff támogatása mélyreható következményekkel járt, ugyanis Japán győzelme nemcsak a kelet-ázsiai hatalmi egyensúlyt mozdította el, hanem felbátorította a nacionalista mozgalmakat szerte Ázsiában, és kihívást jelentett a nyugati gyarmati uralom számára. Oroszországnak a vereség jelentős csapást jelentett, és hozzájárult ahhoz a belső feszültséghez, amely végül az 1917-es orosz forradalomhoz vezetett.

Schiff tetteit a japán kormány széles körben elismerte és nagyra értékelte. 1905-ben megkapta a Szent Kincsrendet, Japán legmagasabb polgári kitüntetését, ami ritka kitüntetés volt egy nem japán személy számára. Jacob Schiff döntése nem pusztán pénzügyi számítás volt, hanem erkölcsi állásfoglalás az elnyomás ellen, az igazságosság mellett.

Az orosz-japán háborúban való részvétele mellett Schiff részt vett az amerikai vasúthálózat bővítésében is, valamint számos más nemzetnek finanszírozott kölcsönöket – beleértve a központi hatalmakat is. Az első világháború alatt Schiff sürgette Woodrow Wilson amerikai elnököt és más szövetséges államférfiakat, hogy a lehető leggyorsabban fejezzék be a háborút, akár a szövetségesek győzelme nélkül is, hiszen féltette Németországban maradt családja életét. Kölcsönöket szervezett Franciaországnak és más nemzeteknek humanitárius célokra, és felszólalt a tengeralattjáró-háború ellen.

Mivel a cári rezsim elnyomta a zsidó népet, Schiff megtiltotta, hogy a hiteleiből származó pénzeszközök az Orosz Birodalomba kerüljenek. Amikor a cárt 1917-ben megbuktatták, Schiff úgy gondolta, hogy az oroszországi zsidók elnyomása véget ér, és hivatalosan is felszámolta cégén belül az Oroszországnak nyújtott hitelek akadályait.

A reformjudaizmus gyakorlójaként Schiff a politikai, szekuláris cionizmust támogatta. Annak ellenére, hogy nem értett teljesen egyet Theodor Herzl elképzeléseivel, és valójában abban a hitben volt, hogy a cionizmus az amerikaiakban megkérdőjelezi lojalitását, számos izraeli zsidó projektnek adományozott, köztük a Haifai Műszaki Intézetnek. Ahogy a kelet-európai zsidók helyzete egyre súlyosabbá vált, az orosz forradalom és az azt követő orosz polgárháború, valamint az ukrajnai pogromok hatására Schiff jelentős mértékben hozzájárult a cionista erőfeszítésekhez. Sőt felajánlotta, hogy csatlakozik a cionista szervezethez, feltéve, hogy közzétehet egy általa készített nyilatkozatot. Ezt az ajánlatot elutasították, ezért hivatalosan soha nem csatlakozott a cionista táborhoz.

Zucker-Kertész Lilla írása