A virágok éneke – Mi lenne, ha értenénk a növények szavát?

2024. Szeptember 23. / 12:46


A virágok éneke – Mi lenne, ha értenénk a növények szavát?

Rózsa, liliom és dália, gyöngyvirág, írisz és nárcisz, ibolya, lonc és napraforgó. Szinte minden évszakban virágoznak, késő téltől az ősz végéig. Mi pedig örömmel várjuk őket és gyönyörködünk a látványban. Sokan olyan gonddal és törődéssel fordulnak feléjük, mintha emberi lények lennének, és meglepő módon a zsidó hagyomány is hasonlóan tekint rájuk – hanggal rendelkező lényekként ír a növényekről.

A Zsoltárok 96:12-ben ez áll: „Örvendezzenek a mezők és minden, ami bennük van; az erdő fái énekeljenek örömükben”. A Zsoltárok 17:33 ezt hirdeti: „Az erdő fái énekeljenek Isten jelenlétében.” A Zsoltárok 48:8-ban a gyümölcsfák dicséretet mondanak. Az Ézsaiás 55:12-ben a fák tapsolnak.

Maimonidész ezeket a verseket metaforaként értelmezte, de a Midrás azt állítja, hogy a fák valóban szólnak egymáshoz és más élőlényekhez, és a földről és annak jólétéről beszélgetnek. A jeruzsálemi Talmud is kiterjesztően értelmezi ezeket a verseket, és azt mondja, hogy amikor rabbi Jochánán ben Zakkai misztikus titkokat kezdett tanítani, a fák énekelni kezdtek. A Zohár úgy képzeli, hogy amikor a Teremtő éjfélkor meglátogatja az Édenkertet, a fák dalra fakadnak.

Am Israel Chai, Hamsa, Star of David,jewish design, jewish wall decor, jewish print, hebrew print, hebrew art, jewish art, hebrew.jpgKép: etsy.com

A növényeknek ez a leírása azt tükrözi, ahogyan sokan közülünk a növényeket megtapasztalják: élőnek és velünk kapcsolatban állónak. És valószínűleg azt is tükrözik, ahogyan őseink tették. Egyesek ma is úgy vélik, a növények intelligenciával rendelkeznek, így bizonyára lehetséges, hogy őseink is így látták a növényeket. És talán itt az ideje, hogy erre mi is odafigyeljünk, hiszen mi, emberek lélegezzük be azt, amit a növények kilélegeznek, és fordítva. 

A Tel Aviv-i Egyetem kutatócsoportja nemrégiben felfedezte, hogy a növények képesek számunkra nem hallható frekvencián hangokat kiadni. Ha szoronganak, még több hangot észleltek tőlük. Ezt az állítást már régen megfogalmazta a Midrás, amely azt tanítja, hogy amikor egy fát kivágnak, a világ egyik végétől a másikig eljut a kiáltása, de senki sem hallja.

Vajon mennyire másképp cselekednénk, ha hallanánk a fák és növények kiáltását?  És mennyivel gazdagabbak lehetnénk, ha rá tudnánk hangolódni a dalukra?

Valójában ez talán nem is olyan nehéz feladat, mint amilyennek hangzik. Egyes kabbalisztikus felfogások szerint növényi tudatosság van bennünk. A misztikus Hayyim Vital úgy véli, a növények a tzomeach – a növekvő – néven ismert lények egy kategóriáját alkotják. Négyféle élőlény között léteznek: emberek, állatok, növények és kövek (igen, még a kövek is lényeknek számítanak). Vital szerint az emberi lélek mindezen lényfajtákat tükrözi, és így talán mindegyikükkel rokonok vagyunk. Még Istennek is vannak növényszerű aspektusai:

A kabbalisták az isteni személyiség struktúráját az Élet fájának nevezik, a Zohárban pedig az isteni jelenlétet gan-nak, kertnek, vagy chekel detapuchin kadishinak, szent almáskertnek nevezik.

Lehet, hogy nem halljuk a növények hangját, de látjuk a szépségét, és érezzük a belőlük áradó életerőt és kitartást. Láthatjuk, egyesek hogyan vészelik túl az őszi és téli időszakot, míg mások egynyáriként ontják virágjukat. A mi feladatunk, hogy ünnepeljük és védjük őket, figyeljünk oda ezekre a fényt tápláló lényekre, akik megteremtik számunkra a levegőt, amit belélegzünk.  

My Jewish Learning cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla

mazsihisz icon

Címkék

Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Judaizmus
Napi Talmud - Bava Batra 147: „Ha a szél fúj"
Tudomány
Múlt-kor: 1944 – a szégyen éve...
2024. November 06. / 13:47

Múlt-kor: 1944 – a szégyen éve...