Az Istennevek rejtélyei!

A zsidó vallás lényege a kizárólagos EGYISTEN hit! Hogyan lehet, hogy Tóránkban Isten több néven nyilatkozik meg? Erre a kérdésre keres választ írásában Szerdócz Ervin rabbi a Váéra hetiszakasz kapcsán.

„És szólt az Örökkévaló Mózeshez és mondta neki: Én vagyok az Örökkévaló! És megjelentem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak mint Mindenható Isten, de ezen a nevemen Örökkévaló nem ismertettem meg magam velük.”
(II.M. 6/2-3.)

A Teremtés leírásakor (I.M.I.fej.) Isten héberül „Elojkim” néven szerepel, amit „Ítélkező Istenként" értelmezünk. A továbbiakban „És megalkotta az Örökkévaló Isten az embert…..”. (I.M. 2/7.) Az „Ítélkező” Világ Ura és bírája név kiegészül a négybetűs titkos és kiejthetetlen istennévvel, amit kegyelmes és megbocsájtó Istenként aposztrofálunk.

A tórai idézetben Isten mindkét, az ítélkező „Elojkim” és a könyörületes „Adonáj” metafizikai „minőségében” szólítja meg Mózes tanítómesterünket. A tórai történet megértéséhez hozzátartozik, hogy (lásd II.M. 5/ 22-23) Mózes ingerülten kéri számon Istent: „Uram miért tettél rosszat ezzel a néppel, minek is küldöttéltél engem? Mert amióta elmentem Fáraóhoz, hogy beszéljek Nevedben, még rosszabbul bánt ezzel a néppel; és Te nem mentetted meg népedet.” (II.M.5/22) 

Logikus lett volna, ha Isten „Elojkim”, „ítélkező minőségében” válaszol Mózes Tanitómesternek, miután bírálattal él, a világ Teremtőjével szemben. Ám Isten – meglepő módon – mondja: „Áni Ádonáj”, Én a könyörületes Örökkévaló vagyok. Isten nem haraggal, hanem a szeretet hangján beszél hűséges szolgájával. Rási szerint az Örökkévaló így szólt: „Hűségesen megfizetem azok jutalmát, akik előttem járnak. Nem hiába küldtelek, hanem azért, hogy valóra váltsd szavaimat, melyekkel Őseidhez szóltam”.

A kezdő idézetben egy harmadik „Él Sádáj” (Örökkévaló) istennév is szerepel, mely ezt megelőzően már előfordult: „Midőn Ábrám kilencvenkilenc éves volt, megjelent az Örökkévaló Ábrámnak és szólott hozzá: Én vagyok a mindenható Isten, járj előttem és légy tökéletes.” (I.M. 17/1.)

Joseph Herman Hertz, Nagy-Britannia főrabbija magyarázata szerint az „Él Sadaj” etimológiai eredete homályos. A Tóra latin nyelvű fordítását (Vulgata) követve a „Mindenható” istennév használatos. Ábrahámnak (lásd I.M. 17/1) tett ígéretének megerősítésére szolgált, amikor az Ősapa reményeinek megvalósulása homályosnak és távolinak látszottak. Ábrahám új ígéretet kap: „A Mindenható Isten előtt semmi sem lehetetlen.” Más értelmezés szerint az „Él Sadaj” a „jótéteményeket halmozni” szógyökből származik, és az jelenti: „és megvéd minden bajtól”.

A „Tízparancsolat” negyedik parancsa: „Ne vedd az Örökkévalónak, a te istenednek nevét álságra…” (II.M.20/7) Miért mondja Isten: „..de ezen a nevemen Örökkévaló, nem ismertettem meg magam.”? (II.M. 6/2-3.) 

A Midrás Rabba Smotból megtudjuk, hogy a Tetragramattont, Isten titkos, kiejthetetlen, négybetűs nevét, amely Isten kinyilatkozása pillanatában elhangzott a Szináj hegyen, csak Mózes hallotta, rajta kívül senki más. A titkos Négybetűs istennév kiejtését csak a jeruzsálemi szentély Főpapja ismerte és csak egyszer ejthette ki, Jom Kipur ünnepén a délutáni áldozat idején. A történelem során voltak „Bál Sem Tov”-ok, a titkos Istennév „birtokosai”, de az, hogy kiejtették volna a NEVET, sehol sem szerepel. „És történt azokban az időkben, midőn Mózes felnőtt, hogy kiment testvéreihez és látta, amint egy egyiptomi férfi ver egy héber férfiút testvérei közül. És fordult jobbra és balra és látta, hogy nincs ott senki más és lesújtotta az egyiptomit és elrejtette a homokban.”

(II.M.2/11-12) Talmud szerint Mózes kiejtette Isten titkos nevét, mire az egyiptomi szörnyethalt. (Avoda Zara 44b)

A titkos NEVET olyan misztikum övezi, hogy ha valaki kimondaná, elvesztené helyét az eljövendő világban!

Rabbi Tahuma így tanítja: „Öt van, akinek nincsen helye az eljövendő világban. 1. Aki az Örökkévaló nevét betű szerint kiolvassa. 2. Aki azt állítja, hogy a Tóra nem beszél a halottak feltámadásáról 3. Aki szerint a Tóra nem az égből, nem Istentől való. 4. Az epikureus, aki Istent káromol. 5. És az, aki emberre „ráolvas”, mondván: „nem hozom reád a sok betegséget, melyekkel az egyiptomiakat sújtottam, mert én, az Örökkévaló vagyok a te gyógyítód”. (II.M. 15/26.)

Abá Sául szerint az is vétkezik, aki a négy betűt csak elgondolja. Súlyos vétek az istenkáromlás. Ben Ázáj szerint valószínű, hogy még Isten sem mondta ki saját nevét. Azért mondott előtte két szót: „Kezdetben teremtette” és csak utána mondta ki, hogy „Isten”. Rabbi Simon ben Elázár, rabbi Simpon bár Jocháj nevében mondta, hogy Mózes azután ejtette ki az istennevet, mielőtt huszonnégy szó elhagyta volna száját:

„Figyeljetek egek, hadd emeljek szót és hallja a föld szám beszédét; csepegjen tanításom, mint az eső, hulljon mint a harmat szózatom. Mint permetező eső a gyenge fűre, Mint a záporeső a pázsitra; (V.M. 32/ 1-2) Csak azután mondta ki: „az Örökkévaló (titkos) nevét szólítom.” (uo.3)

Megtudható-e egyszer Isten titkos nagybetűs neve? Igen! Ahogy a próféta mondta:

„És lészen az Örökkévaló királlyá az egész földön; ama napon egy lesz az Örökkévaló és egy az Ő neve!” (Zek.14/9)