Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (125. rész) – Csalány Béla és Csapó Jenő

2022. Augusztus 10. / 17:11


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (125. rész) – Csalány Béla és Csapó Jenő

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

csalán-csapo-omike-cimlap.png

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Csalány (Csalán) Béla

Csalány Béla 1879-ben született Budapesten. Neve a sajtóban először 1912-ben tűnt fel, amikor a Budapesti Hírlap beszámolt a „nagybányai festőkolónia jubiláris képkiállításáról”. A nagybányai festőiskola mellett Münchenben is tanult, olyan mesterektől, mint Hollósy Simon és Ferenczy Károly. Kiállítani a Műcsarnok 1909-1910. évi téli tárlatától fogva kezdett.

Csalány Béla A Magyr Feltámadás Lexikonja 133.jpg

Sikeres portréfestőként indult, erre utaltak az 1910-es évek elszórt híradásai is. Elsőként 1913-ban az Eger című lap írt így: „Az egri statusquo izr. hitközség … díszközgyűlést tartott … lélekemelő ünnepség keretében leplezte le nagyecséri Kánitz Dezső hitközségi elnök arcképét, amelyet a hitközség ügybuzgó vezetőjének, különösen az új izr. imaház építése körül kifejtett munkásságáért, Csalány Béla budapesti festőművésszel megfestetett.”

Az 1918. évi téli tárlaton Weisz Manfréd-díjat nyert. 1923–1924-ben nagyobb tanulmányutat tett Dél-Amerikában, s Buenos Airesben kiállított képeivel nagy sikert aratott.

A híradások egy-egy mondatban az 1920-1930-as években is dokumentálták Csalány folyamatos részvételét a Műcsarnok kiállításain csakúgy, mint más kiállítóterekben, vagy folyóiratok címlapjainak illusztrátoraként. Gyakran vett részt alkalmi képvásár-akciókban. Az utolsó rövid híradás róla – „több szentendrei táj” bemutatása – 1942 júliusában kelteződött, amikor a Népszava beszámolt húsz festő csoportkiállításáról.

Az OMIKE Művészakció összes kiállításán jelen volt, főként olajfestményeivel. Budapesten hunyt el 1948. januárjában.

Csapó Jenő

1873. júliusában született Kiscell-ben. Tanulmányait Bécsben Kreydernél kezdte, azután Párizsban a Julian Akadémián Bougerea és Lefévre tanítványa volt. Miután hazatért, Budapesten telepedett le.

Csapó Jenő Múlt és Jövő 1930. március 107 2.jpg

Neve először 1911 decemberében bukkant elő kiállítási tudósításban, amikor a Pesti Hírlap beszámolt a Nemzeti Szalon téli tárlatáról, benne Csapó Jenő csendéleteiről. A csendéletek maradtak az 1910-es évek beszámolóinak megemlített témái továbbra is. „Csapó Jenő egy egész csendélettel vesz részt a versenyben, melyek mind igen hatásos dolgok” – számolt be egy pécsi képkiállításról a Dunántúl című lap 1914 májusában.

Kiállításai voltak a Nemzeti Szalonban és a Művészházban is. 1926-27-ben bejárta Nyugat-Európát, Németországban több gyűjteményes tárlaton vett részt. Az Újság 1927 áprilisában írt útjáról rövid beszámolót: „Csapó Jenő festőművész, ki itthoni kiállításokon jó nevet szerzett, évek óta a külföldet járja. […] Miután bejárta Franciaországot, Olaszországot, Svájcot és Spanyolországot ez idő szerint Németországban rendezi kiállításait. Legutóbb Schleswig-Holstein fővárosában, Flensburgban mutatta be műveit, köztük hazai levegőt árasztó pusztai tájait.”

1930 márciusában a Múlt és Jövő képes interjút készített a tíz év után hazatért Csapó Jenővel. „Boldog lennék, ha a magyar közönség szeretetébe fogadna. Hiszen minden gyökeremmel ebből a talajból sarjadtam…” – mondta a művész.

Kiállítási részvétele az 1940-es évek elején sem szakadt meg. Az OMIKE Művészakció három képzőművészeti kiállításán volt jelen 1941-1942-ben és 1944-ben.

1946-ban ott volt képeivel azon a kiállításon Buenos Airesben, amelynek anyagát két évvel azelőtt adták fel, de azok a háború miatt csak ekkor érkeztek meg.

További értesülés nem található róla. Budapesten hunyt el 1954 februárjában.

Képek:

1.) A Magyar Feltámadás lexikonja, Budapest, 1930.
2a és b.) Festmények: Fogat, Falusi utca. budapestaukcio.hu
3.) Múlt és Jövő 1930. március
4a és b.) Festmények: Falurészlet. D. Tóth galéria, Holland kikötő. budapestaukcio.hu

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Indul Binjomin rabbi Talmud Tóra Akadémiája
Megemlékezések
„A soha többé most van" – megemlékezés Rohoncon