A magyar „Aranyvonat" 1945-ben ezen a napon került amerikai kézre

1945. május 11-én fogta el az amerikai hadsereg a Salzburg közelében fekvő Werfennél a híres Aranyvonatot, a magyar államtól és a holokauszt áldozataitól összerabolt kincseket szállító szerelvényt – írja a Rubicon történelmi magazin. A szerelvényt a nyilasok állították össze azzal a céllal, hogy saját felhasználásra „mentsék meg” a nemzeti vagyont, és abból – is – finanszírozzák a nácik feltételezett ellentámadását.

Az „aranyvonat” kifejezés visszatérő szimbóluma rendszerek, kormányok bukásának: híres szerelvény volt például az orosz polgárháború során a cári aranykincseket szállító vonat, vagy a belga aranyvonat, mely az 1940-es német offenzíva idején Párizsba menekítette a németalföldi királyság vagyonának jelentős hányadát – írja a 24.hu a Rubicon magazin cikkére hivatkozva.

A szerelvény 1945. január 23-ig a nyugati határszélen fekvő Fertőbogoz környékén állomásozott, innen Toldy Ferenc vezetésével haladt fokozatosan nyugati irányban a Német Birodalom területén, a szovjet frontvonaltól biztonságos távolságban állomásozva. A vonat által szállított kincsek mennyiségét és pontos értékét csak megbecsülni lehet, az Aranyvonatról ugyanis az első leltár már jóval az amerikai birtokbavétel után készült, Salzburg városában. 

Ami biztos, hogy a szerelvény magával szállította a Magyar Nemzeti Bank teljes arany- és valutatartalékát, számos múzeum kincseit (például a Corvinákat), illetve a magyarországi zsidóság kifosztása során megszerzett roppant vagyont: az Aranyvonaton a nemesfémek és pénz mellett számos műkincs, illetve egyéb gyűjtemény utazott, ezen kívül rengeteg ékszer, drágakő, illetve ezüstnemű is rejtőzött a vagonokban.

A vonat Salzburgtól mintegy 100 kilométerre találkozott az amerikai hadsereggel, amely 1945. május 11-én hadizsákmányként lefoglalta a felügyeletére bízott kincseket.

A 24.hu cikkét itt olvashatják, a Rubicon cikke pedig itt érhető el. 

(Címlapkép: Lissák Tivadar/FORTEPAN via 24.hu)