A Star Trek leghíresebb köszöntése valójában zsidó eredetű
Ha valaki felemeli a kezét, széttárja az ujjait, és azt mondja: „Hosszú és hasznos életet!” (eredetiben: Live long and prosper), szinte biztosan mindenki tudja, honnan ismerős a mozdulat. A Star Trek legendás vulkáni köszöntését azonban nem egy hollywoodi kellékes találta ki: Leonard Nimoy gyerekkori zsinagógai élménye ihlette.
Az egyik legismertebb gesztus a science fiction történetében első pillantásra meglehetősen egyszerű: a kéz tenyérrel előre néz, a középső és gyűrűsujj együtt marad, miközben a mutató- és középső, illetve a gyűrűs- és kisujj között külön rés nyílik. A mozdulatot Spock, a vulkáni tudós tette világhírűvé, rendszerint a „Live long and prosper” (élj sokáig, és gyarapodj) , a magyar verzióban „Hosszú és hasznos életet!” mondattal együtt.
Csakhogy Leonard Nimoy számára ez a kézjel nem a távoli Vulkán bolygóról származott. Egy bostoni ortodox zsinagógából hozta magával.
Leonard Nimoy 1931-ben született Bostonban, oroszországi zsidó bevándorlók gyermekeként. A város West End nevű negyedében nőtt fel, ahol családja ortodox zsinagógába járt. Gyerekként különösen az ünnepi istentiszteleteken vett részt aktívan: mivel énekelt, a nagyünnepeken kórusokban lépett fel. Az egyik ilyen alkalommal látott meg valamit, amit évtizedekkel később a Star Trek nézői is világszerte megismertek.
A Birkat Kohanim, vagyis a papi áldás során a kohaniták – Áron főpap leszármazottainak tekintett, papi származású férfiak – felemelik és sajátos módon tartják a kezüket, miközben elmondják az áldást. A szertartás tórai eredetű: „Így áldjátok meg Izrael fiait…” – majd következik a ma is ismert áldás: „Áldjon meg az Örökkévaló és őrizzen meg téged! Ragyogtassa rád arcát az Örökkévaló és kegyelmezzen neked! Fordítsa feléd arcát az Örökkévaló, és adjon neked békét!”
Nimoy számára azonban nemcsak a szöveg volt emlékezetes, hanem a látvány is.
Nagyon erős, szenvedélyes, hangos, teátrális és eksztatikus volt – emlékezett később a szertartásra.
Azt mondta, gyerekként valami egészen különlegeset érzett, amikor a kohaniták megáldották a közösséget. A hagyomány szerint a résztvevőknek nem szabad közvetlenül a kohaniták kezére nézniük. Nimoy azonban gyerekként természetesen kíváncsi volt – és megjegyezte magának a furcsa kézmozdulatot. Évtizedekkel később pedig eszébe jutott.
1967-ben a Star Trek eredeti sorozatának egyik epizódját, az Amok Time című részt forgatták. Spocknak egy Vulcanból érkező magas rangú személyt kellett üdvözölnie. Nimoy úgy érezte, hogy ehhez valamilyen sajátos, a vulkáni kultúrát megkülönböztető köszöntésre lenne szükség.
„Úgy éreztem, szükség van egy köszöntő gesztusra” – idézte fel később. Ezután ő maga javasolta a rendezőnek, Joseph Pevneynek, hogy használják a kézjelet. A rendező azonnal elfogadta az ötletet. Gene Roddenberry, a Star Trek alkotója ebben nem vett részt – ezt Nimoy külön is hangsúlyozta.
A hasonlóság nem véletlen. A kohaniták áldásakor a két kéz együtt a héber ש, vagyis a sin betű alakjára is emlékeztet. Nimoy később egy rabbitól tudta meg, hogy a kézforma a sin többek között a Shaddai istennév első betűje.
És honnan jött az „Élj sokáig és gyarapodj”?
A kézmozdulat Nimoy zsidó gyerekkori emlékéből származik, de a hozzá kapcsolódó „Live long and prosper” mondat nem a zsidó papi áldás eredeti szövege. A két elem a Star Trekben kapcsolódott össze, és vált Spock, majd az egész vulkáni kultúra jellegzetességévé. Nimoy egy interjúban arról beszélt, hogy a saját zsidó háttere sok mindent meghatározott abból, amit a karakterbe belevitt.
Minden, amit Spockba tettem, a zsidóságomból jött – fogalmazott egy másik interjúban.
A Spockot megformáló színész zsidó identitása más módokon is megjelent a munkájában. A Star Trek egyik alapgondolata, a különböző kultúrák és lények együttélése, valamint az „idegen” elfogadása is új jelentést kaphat, ha tudjuk, hogy a karaktert alakító Nimoy maga is egy bevándorló zsidó család gyermekeként nőtt fel Bostonban.
A vulkáni köszöntés azonban kétségtelenül a legszebb példa arra, hogyan tud egy gyerekkori vallási élmény bekerülni a világ egyik legismertebb popkulturális alkotásába. A mozdulat azóta messze túlnőtt a Star Treken. Rajongók milliói használják, színészek, politikusok és hétköznapi emberek utánozzák, és ma már akkor is felismerjük, ha soha nem láttunk egyetlen Star Trek-epizódot sem.
Leonard Nimoy pedig valószínűleg nem is sejthette, amikor kisfiúként először lesett rá a kohaniták kezére a bostoni zsinagógában, hogy egyszer majd egy egész galaxis fogja ugyanazt a mozdulatot használni.
Forrás: PBS, StarTrek.com
Címlapkép: StarTrek.com / Rob DeHart
Zucker-Kertész Lilla
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes
Mi van, ha magunkon nevetünk? – Réz András az UNSEREINER-ről