Zsidó nők az egyenlő jogokért – aktivisták, akik történelmet írtak

Belle Winestine már az ERA megszületése előtt bekapcsolódott a nők választójogáért folytatott mozgalomba. Később a Montana League of Women Voters vezetőjeként dolgozott azon, hogy az alkotmánymódosítás támogatást kapjon.

Bella Abzug ügyvédként, politikusként és aktivistaként vált az amerikai feminista mozgalom egyik meghatározó alakjává. 1970-ben ő lett az első zsidó nő, akit az Egyesült Államok Képviselőházába választottak. Első kongresszusi szavazatát az Equal Rights Amendmentre adta le, kampányának egyik emlékezetes szlogenje pedig így szólt: „This woman’s place is in the House, the House of Representatives.” („Ennek a nőnek a Házban van a helye, a Képviselőházban.”)

Abzug számára az egyenlőség kérdése személyes tapasztalatból is fakadt. Tizenhárom éves volt, amikor édesapja meghalt, és az ortodox zsinagógában azzal szembesült, hogy a kádist hagyományosan a férfiak, illetve a fiúk mondták. Abzug azonban egy teljes éven át minden nap elment a zsinagógába, és elmondta a gyászimát. Később úgy emlékezett vissza, hogy ez az időszak tanította meg arra: ha valaki valamiben hisz, akkor akkor is ki kell állnia érte, ha ezzel szembemegy a megszokásokkal.

Abzug tevékenysége az ERA támogatásánál is jóval szélesebb volt. A hatvanas években a békemozgalomban, többek között a Women Strike for Peace szervezetben is aktív szerepet vállalt, később pedig a polgárjogokért, a társadalmi igazságosságért és a melegek jogaiért is kiállt. Jellegzetes, széles karimájú kalapjai éppúgy hozzátartoztak közéleti karakteréhez, mint határozott politikai fellépése. Kevésbé ismert érdekesség róla, hogy soha nem tanult meg gépelni: tudatosan kerülte ezt, mert nem akarta, hogy ügyvédként kollégái titkárnői feladatokat bízzanak rá.

Gloria Steinem újságíróként évtizedeken át állt a női jogokért folytatott küzdelem élén. 1970-ben az amerikai szenátus igazságügyi bizottsága előtt is felszólalt az ERA mellett. A női egyenjogúság mellett számos más társadalmi kérdésben is aktív volt, és a hetvenes évek feminista mozgalmának egyik legismertebb arcává vált. Zsidó apától és protestáns anyától született, zsidó családi háttere pedig identitásának és társadalmi gondolkodásának is részét képezte.

Ruth Bader Ginsburg a nemi alapú diszkrimináció ellen elsősorban a jog eszközeivel küzdött. Mielőtt 1993-ban az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának tagja lett, az ACLU Women’s Rights Projectjének vezetőjeként a hetvenes években több jelentős, nemi diszkriminációval kapcsolatos ügyben érvelt sikeresen a Legfelsőbb Bíróság előtt. Tudatosan olyan ügyeket is vállalt, amelyekben férfiakat ért hátrányos megkülönböztetés. Ezzel azt kívánta megmutatni, hogy a nemi diszkrimináció felszámolása nem kizárólag női ügy.

Ginsburg zsidó örökségét is fontosnak tartotta. Többször beszélt arról, hogy a zsidó hagyomány igazságkeresése és az igazságosság iránti elkötelezettség összhangban állt azzal, ahogyan a bírói hivatásról gondolkodott. Az ERA-t pályája során következetesen támogatta.

A történetnek magyar szempontból is érdekes szereplője Elizabeth Holtzman, aki mindössze 32 évesen lett az Egyesült Államok Képviselőházának akkor legfiatalabb női tagja. A nők jogai mellett többek között a háborús bűnök felelősségre vonásának kérdésében is aktív volt. Az ERA történetében pedig azért játszott különösen fontos szerepet, mert 1978-ban vezető szerepet vállalt a ratifikációs határidő meghosszabbításáért folytatott kongresszusi küzdelemben. Az eredetileg 1979-ben lejáró határidőt végül három és fél évvel meghosszabbították.

Az ERA történetének egy újabb fontos állomása Virginia 2020-as ratifikációja volt. Ezzel Virginia lett a 38. állam, amely elfogadta az alkotmánymódosítást – vagyis elérte a ratifikációhoz szükséges háromnegyedes küszöböt. A folyamatban fontos szerepet játszott Eileen Filler-Corn, Virginia első női és első zsidó házelnöke, aki a ratifikáció egyik meghatározó támogatója volt.

Az Equal Rights Amendment története másról is szól, mint egyetlen alkotmánymódosításról. A több generáción átívelő küzdelemben olyan nők vettek részt, akik különböző eszközökkel – a politikától a jogon és az újságíráson át a civil aktivizmusig – próbálták elérni, hogy a nemek közötti egyenlőség ne csupán társadalmi cél, hanem az amerikai jogrendben is egyértelműen rögzített alapelv legyen.

A történetben a zsidó nők szerepét nézve – Bella Abzugtól Ruth Bader Ginsburgon át Gloria Steinemig – olyan életutakat találunk, amelyekben a közéleti szerepvállalás, az igazságosság iránti elkötelezettség és a zsidó örökség különböző módokon kapcsolódott össze. Történetük azt is megmutatja, hogy az egyenlő jogokért folytatott küzdelemben nemzedékek munkája rakódik egymásra – és hogy egy-egy történelmi változás mögött gyakran évtizedeken át kitartó aktivisták állnak.

Gloria Steinem a közelmúltban, 2026. szeptember 2-án hunyt el. Legyen áldott az emléke.

Forrás: HeyAlma

---