Zsidó államférfiról nevezik el Gibraltár nemzetközi repülőterét

Sir Joshua Hassan, Gibraltár első kormányfője és modern politikai berendezkedésének egyik megteremtője nevét veszi fel a brit tengerentúli terület nemzetközi repülőtere. A több mint három évszázados helyi zsidó közösséghez szorosan kötődő politikust a „gibraltáriak atyjaként” tisztelik; életműve nemcsak szülőföldje, hanem a modern zsidó közéleti szerepvállalás történetének is különleges fejezete.

A gibraltári kormány július 7-én jelentette be, hogy a nemzetközi repülőtere a Joshua Hassan Gibraltar International Airport nevet viseli majd. A döntést Fabian Picardo, a terület jelenlegi kormányfője ismertette a parlamentben elmondott éves költségvetési beszédében. A névváltoztatást Keith Azopardi, az ellenzék vezetője is támogatta.

Sir Joshua Hassant (1915–1997) a modern Gibraltár egyik legfontosabb alakjaként tartják számon. Elismert ügyvédként, majd politikusként meghatározó szerepet játszott a terület demokratikus intézményeinek kialakításában és alkotmányos helyzetének megerősítésében. 1964-ben ő lett Gibraltár első kormányfője; hosszú közéleti pályafutása során a helyi önrendelkezés, a közösségi összetartozás és Gibraltár brit kötődésének következetes képviselője volt.

Fabian Picardo szerint méltó, hogy Gibraltár kapuja annak az embernek a nevét őrizze, aki egész életét a helyi lakosság védelmének, önazonossága megőrzésének és közös jövője építésének szentelte. A kormány közleménye úgy fogalmazott: a névadás maradandó tisztelgés Sir Joshua rendkívüli életműve és a gibraltáriak egymást követő nemzedékeiért végzett munkája előtt.

Hassan egyik lánya, Fleur Hassan-Nahoum – Jeruzsálem korábbi alpolgármestere és Izrael innovációs ügyekért felelős különmegbízottja – szerint az elismerés jelentősége jóval túlmutat Gibraltár határain. Édesapja a köz szolgálatát kiváltságnak tekintette, nem pedig az elismeréshez vezető útnak. A család reményei szerint neve arra emlékezteti majd a következő nemzedékeket, hogy nemcsak az számít, mit ér el egy vezető, hanem az is, miként teszi: alázattal, eltökéltséggel és az emberek iránti hűséggel.

Fleur Hassan-Nahoum úgy vélte, a repülőtér átnevezése a világ zsidó közösségei számára is fontos üzenetet hordoz. Felidézi, hogy zsidó közéleti személyiségek milyen jelentős szerepet vállaltak a demokratikus intézmények megerősítésében, a társadalom szolgálatában és közösségeik építésében. Sir Joshua Hassan öröksége ezért – mint fogalmazott – „nemcsak Gibraltáré, hanem a tágabb zsidó történeté is”.

Gibraltár az Ibériai-félsziget déli csücskében, Spanyolország határán fekvő brit tengerentúli terület. A mindössze néhány négyzetkilométeres földdarab a Földközi-tengert az Atlanti-óceánnal összekötő Gibraltári-szoros fölé magasodik, ezért évszázadok óta különleges stratégiai és kereskedelmi jelentőséggel bír. Legismertebb jelképe a messziről is jól felismerhető Gibraltári-szikla.

E kis terület Európa egyik legrégebbi, ma is élő zsidó közösségének ad otthont. A zsidók a brit fennhatóság kialakulása után, a 18. század elején telepedhettek le ismét Gibraltáron. 1754-ben 573 zsidó élt itt, akik a polgári lakosság mintegy harmadát alkották. A közösség tagjai az évszázadok során jelentős szerepet vállaltak a kereskedelemben, a politikában és a közösségi életben.

Napjainkban is több száz, jórészt szefárd zsidó él Gibraltáron. A kis létszámú, mégis eleven közösség négy működő zsinagógát tart fenn. Közülük a Sáár HaSámájim, vagyis a Nagyzsinagóga 1724-ben nyílt meg, és az Ibériai-félsziget egyik legrégebbi ma is működő zsinagógája.

A repülőtér új neve így nem csupán egy kivételes politikai pálya előtt tiszteleg. Annak a több évszázados zsidó jelenlétnek is emléket állít, amely létszámát messze meghaladó módon formálta Gibraltár arculatát – és amelynek Sir Joshua Hassan az egyik legjelentősebb képviselője volt.

A jns.org írása alapján

---