Viggo Mortensen és Ralph Fiennes Márai világában

A film forgatása Budapesten már elkezdődött. A forgatókönyvet Christopher Hampton írta, aki korábban színpadra is adaptálta a művet, a producer pedig Robert Lantos. A szereplőgárda is impozáns: Mortensen és Fiennes mellett többek között Charlotte Rampling és Katherine Langford is feltűnik majd.

A gyertyák csonkig égnek két egykori barát, Henrik és Konrád találkozásának története, amely egyetlen éjszaka alatt bontja ki évtizedek elfojtott konfliktusait – hűség, árulás és emlékezet kérdéseit. A mű a 20. századi közép-európai identitás egyik kulcsdarabja: a hanyatló Osztrák–Magyar Monarchia világát idézi fel, ahol az egyéni sorsok mögött mindig ott húzódik a történelem.

Bár maga a regény nem kifejezetten zsidó tematikájú, a készülő film mégis erősen kapcsolódik a magyar–zsidó történelmi emlékezethez – elsősorban a rendező és az alkotói közeg miatt. Szabó István életművében központi szerepet játszik a 20. századi magyar zsidóság története. Elég csak A napfény íze filmre gondolni, amely generációkon át mutatja be egy zsidó család asszimilációját, felemelkedését és tragédiáját.

Márai Sándor a polgári Magyarország krónikása volt – annak a világnak, amelyből a zsidó polgárság is szerves részt alkotott, még ha műveiben ez gyakran csak háttérként jelenik meg. A regényt 1942-ben adták ki, egy olyan történelmi pillanatban, amikor a magyar zsidóság sorsa már drámai fordulat előtt állt. A mű így – kimondatlanul – egy eltűnőfélben lévő társadalmi rend lenyomata is.

A film producere, Robert Lantos magyar származású, zsidó családból jött, és több filmjén keresztül is foglalkozott közép-európai történelmi traumákkal.

---