A hét műtárgya: Ómerszámláló tábla

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében található ómerszámláló táblát hajdan a gyöngyöspatai imaház falán lehetett látni. A morvaországi Prerau városából származó festett szefirát- vagy ómerszámláló táblát Smuel Hajim készítette 1820-ban.  

A szefira a néppé válás folyamatának fontos időszaka, mely szimbolikusan összeköti a szabadulás ünnepét a Tóra, a törvények átvételének ünnepével. A Pészah és sávuot között eltelő negyvenkilenc napot a tábla közepén, hetes sorokba rendezett körökben olvashatjuk, amelyet áldások, zsoltárok és imaszövegek vesznek körül. A külső keret díszítését a tintával befestett háttér előtt fehéren hagyott részek adják – írja a múzeum pénteki magazinja az ómerszámlálás 5. napján.

De mi is az az ómerszámlálás?

A napok számolásának parancsa bibliai eredetű, s arra utal, hogy a Szentély korszakában Pészah második napján kezdődött az árpa aratása, és kévékbe rakása. Amíg állt a Szentély, minden nap felajánlottak ott egy bizonyos mennyiséget az aznapi aratásból. Az ősi betakarítási ünnep a bibliai történelem során szakrális kiegészítést nyert: a hagyomány szerint ezen a napon kapta Mózes a Szinájon a Tórát, azaz az írott és a szóbeli tant.

Az ómer időszaka így összeköti a fizikai megszabadulás és a szabad néppé válás ünnepét, a Pészahot a szakrális közösséggé válással. A római hódítás időszakában ómer idején nagy pestisjárvány pusztított, s Rabbi Akiva tanítványai körében is nagy pusztítást végzett. A pusztulás emlékére az ómerszámlálás időszaka gyászidőszak a judaizmusban, amikor tilos a zene és a tánc, nem szokás házasodni, de még hajat vágatni sem. Kivétel ez alól a számlálás 33. napja, „Lag Baomer” amikor mindez megengedett. Az ómerszámlálás rituális aktus, része az időszak imarendjének, ezért speciális, ómerszámláló könyvek készültek hozzá.