A robbanó csipogók és a diplomáciai kötélhúzás között a Közel-Kelet továbbra is a taktikai győzelmek és a stratégiai patthelyzetek puskaporos hordója. A Közel-Kelet Fórum (Middle East Forum) nevű amerikai agytröszt weboldalán megjelent alábbi véleménycikk Izraelnek a Hezbollah elleni titkos műveleteit boncolgatja, megvitatja a nem hagyományos hadviselés jogszerűségét, és megvizsgálja a régiót érintő továbbgyűrűző hatásokat.
Miközben az Ábrahám-egyezmények eddigi legkeményebb próbatétel előtt állnak, az írás megvizsgálja, hogy a modern taktikák és a változó szövetségek hogyan alakítják át az ősi konfliktusokat. Az alábbi véleménycikk szerzője Ahnaf Kalam digitálismédia-szakértő.
A felrobbanó személyhívók dilemmái
A felrobbanó csipogók által likvidált Hezbollah-tagok megölése taktikai győzelmet jelent Izrael számára, rávilágítva arra, hogy Izrael mélyen beszivárgott Hezbollahba. Miért fontos ez? Ez az incidens aláhúzza a Hezbollah sebezhetőségét, és növeli az izraelieknek az ország biztonsági képességeikbe vetett bizalmát, de nem változtat az Izrael északi határán folyó konfliktus dinamikáján.
A taktikai siker ellenére Izraelnek jelentős stratégiai kihívásokkal kell szembenéznie. Továbbra is sürgető kérdés marad az északi határvidékről evakuált 60 000 izraeli helyzete.
Izrael következetesen taktikai fölényt mutat a Hezbollah ellen, ez azonban nem tette lehetővé, hogy döntően megváltoztassa a stratégiai képet:
– a Hezbollah napi rakéta- és dróntámadásai az izraeli-libanoni határ mentén élő lakosok kitelepítéséhez vezettek;
– ez a helyzet példa nélküli Izrael történetében, és baljós következményekkel jár a regionális stabilitásra nézve.
Mi következik ezután?
Izrael azzal a dilemmával néz szembe, hogy indítson-e szárazföldi hadműveletet a Hezbollah visszaszorítására, amit megnehezít a kimerült szárazföldi erők és az amerikai utánpótlás szükségessége.
Egy szárazföldi manőverrel a Hezbollah 7-10 kilométerrel északabbra szorítható, de ezért valószínűleg súlyos árat kellene fizetni. Egy ilyen terület megtartása a hadművelet után további kihívásokat jelentene, beleértve az elhúzódó felkelés elleni harc kockázatát.
De a Hezbollahnak el kell döntenie, hogyan vágjon vissza anélkül, hogy totális háborút provokálna, egyensúlyt teremtve a támogatói és pártfogói igényének kielégítése és az eszkaláció elkerülésének vágya között. A megtorlásra tett korábbi kísérletek kisebb jelentőségűek voltak, és gyakran fiktív sikereket állítottak be a szélesebb körű konfliktus elkerülése érdekében. A feltárt új sebezhetőségek határozottabb választ tehetnek szükségessé, ami növeli az eszkaláció kockázatát.
Törvényes volt-e a csipogók által végrehajtott művelet?
Abszolút! A Hezbollah eszközeinek összehangolt felrobbantása precíz volt és megzavarta a belső kommunikációt, de nemzetközi bírálatokkal szembesültek a nemzetközi jog állítólagos megsértése miatt. Miért fontos ez? A támadás az Egyesült Nemzetek egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezményében (CCW) meghatározott protokollokat követte, és kizárólag a Hezbollah által használt eszközökre irányult.
Ez az incidens kiemeli a nemzetközi jog szerinti katonai akciók jogi bonyolultságát. Az elítélés ellenére Izrael művelete az egyezmény jogi keretein belül zajlott, különbséget téve katonai és polgári célpontok között. A művelet célja a Hezbollah kommunikációjának és moráljának megzavarása volt.
A kritikusok szerint a támadás polgári áldozatokkal járt, ami tükrözi a nemzetközi humanitárius jogról folytatott folyamatos vitát az aszimmetrikus hadviselésben.
Irán: a közvélemény nem Hezbollah-párti
Az iráni kormány olcsó színjátékkal próbál rokonszenvet kelteni a Hezbollah terroristái iránt, akiket felrobbanó csipogók vakítottak meg, de az irániak átlátnak a propagandán. Miért fontos ez? Az iráni rezsim által büntetésként alkalmazott szisztematikus megvakítás aláásta a legitimitását, és az irániak kevéssé szimpatizálnak a Hezbollah nehéz helyzetével:
– a Hezbollah tagjait olyan tetteseknek tekintik, akik a rezsim brutális taktikájának végrehajtói;
– a rezsimnek az elmőlt évekbeli tüntetések során tanúsított brutalitása széles körű ellenérzéseket váltott ki;
– Irán a Hezbollah-t használja fel a tüntetések elfojtására, és a rezsim erőszakossága rávilágít az iszlám köztársaságon belül mélyen gyökerező problémákra;
– az irániak szemében a Hezbollah a rezsim elnyomó gépezetének egyik fogaskereke;
– a rezsim propagandája nem talál visszhangra az iráni közvéleményben.
Ahogy az iráni rezsim továbbra is veszít legitimitásából, a Hezbollahra és más „proxykra" való támaszkodás növekedhet, de a terrorcsoportok iránti szimpátia korlátozott marad.
A Nyugatnak óvatosnak kell lennie az iráni propagandával szemben, és meg kell értenie Irán valóságos belső dinamikáit. A nemzetközi közösségnek továbbra is a rezsim emberi jogi visszaéléseire kell összpontosítania.
Izrael és Libanon
Miközben még mindig harcol Gázában, Izraelnek nincsenek jó lehetőségei Libanonban, de lehet, hogy mégis megszállja az országot. Az IDF és a hátország fáradt, és a Hezbollah elleni katonai offenzíva nem fogja legyőzni a terrorszervezetet. A csipogós hadművelet sikere kínálhat kiutat: rávilágít Izrael hírszerzési képességeire.
Izrael további katonai akciói jelentős regionális következményekkel járhatnak mind Gázára, mind Libanonra nézve. Az IDF túlterhelt, ami befolyásolja a döntő győzelmek elérésére való képességét.
Izraelnek több stratégiai lehetőséggel kell szembenéznie Libanonban, amelyek mindegyike jelentős kockázatokkal és kihívásokkal jár:
– a légi offenzívák vagy a szárazföldi műveletek elhúzódó konfliktushoz és polgári áldozatokhoz vezethetnek;
– a pufferzónák történelmileg hatástalanok voltak, és folyamatos katonai jelenlétet igényelhetnek.
– Izraelnek egyensúlyt kell teremtenie gázai céljai és a Libanonban bekövetkező esetleges eszkaláció között, eldöntve, hogy folytasson-e szárazföldi műveletet a Hezbollah ellen.
A teljes körű háború elkerülése érdekében diplomáciai stratégiákra lehet szükség: a csipogós művelet sikere elrettentheti a Hezbollah-t, és utat nyithat a tárgyalásoknak.
Izrael és az arab országok
A Hamász október 7-i támadásai óta megváltozott a Bahreinhez, Marokkóhoz és az Egyesült Arab Emírségekhez fűződő kapcsolatok átláthatósága, de Izrael legújabb arab partnerei továbbra is elkötelezettek a stratégiai választás mellett. A folyamatban lévő konfliktus okozta feszültség ellenére az Ábrahám-egyezmények továbbra is tartják magukat, ami Izrael és az arab világ kapcsolatainak rugalmasságát mutatja. Az egyezmények több kihívást is túléltek, beleértve a háborút, a COVID-19-et és a politikai változásokat, a Bahreinnel, az Egyesült Arab Emírségekkel és Marokkóval folytatott kétoldalú kereskedelem jelentősen megnőtt.
Bár voltak feszültségek és csökkent a kapcsolatok láthatósága, a kapcsolatok normalizálására vonatkozó stratégiai döntés továbbra is erős: az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Marokkó továbbra is diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat tart fenn Izraellel.
A nyilvános kritika ellenére a színfalak mögött továbbra is fennáll a kereskedelem és az együttműködés. Izrael célja a béke körének kiterjesztése abban a reményben, hogy a régió több országát is bevonja.
Az Ábrahám-egyezmények sikere kikövezheti az utat a Szaúd-Arábiával és más nemzetekkel való normalizáció előtt, a hosszú távú béke és az integráció a Közel-Keleten továbbra is kulcsfontosságú célkitűzés marad.
A Közel-Kelet geopolitikai sakktábláján továbbra is szédítő ütemben változik a felállás. Míg Izrael Hezbollah elleni csipogós művelete taktikai képességeit mutatja be, a tágabb stratégiai kép továbbra is homályos. Az elkövetkező hónapok fogják eldönteni, hogy a taktikai manőverek értelmes stratégiai előnyökhöz vezetnek-e, vagy a régiót további konfliktusos ciklusokra ítélik.
Az 1994-ben Daniel Pipes által alapított Közel-Kelet Fórum nevű, amerikai agytröszt az amerikai érdekeket támogatja a Közel-Keleten, és a nyugati értékeket védi a közel-keleti fenyegetésekkel szemben. A Közel-Keleten a radikális iszlám legyőzésének módjaira összpontosít; azon dolgozik, hogy a palesztin arabok elfogadják Izrael létét; stratégiákat dolgoz ki Irán megfékezésére és foglalkozik az előretörő anarchiával. Belföldön a Fórum hangsúlyozza a törvényes iszlamizmus veszélyét; védi az iszlámellenes szerzők, aktivisták szabadságát.
Fotó: Israel Fire and Rescue Brigade via Ynet.com
.png)