12.19. 15:36, kimenete: 12.20. 16:47 
A helyi zsidóság emlékezetének megőrzéséről tárgyalt Radnóti Zoltán főrabbi a Heves megyei Poroszló polgármesterével, Bornemisza Jánossal. Megállapodtak abban, hogy emléktáblát állítanak a deportálás évfordulóján, az általános iskolában előadást rendeznek a zsidóságról, és az iskolás gyerekek segítségével rendbe teszik a poroszlói zsidó temetőt.
A Tiszafüred mellett fekvő Poroszlón a vészkorszak előtt több mint száz zsidó élt, ám a holokauszt során ezt a közösséget is szinte teljes egészében elpusztították. A mártírok emlékezetének méltó megőrzéséről a héten Radnóti Zoltán főrabbi folytatott megbeszélést Bornemisza János poroszlói polgármesterrel.
Bornemisza János és Radnóti Zoltán a helyi polgármesteri hivatalban
Abban állapodtak meg, hogy a deportálás évfordulóján emléktáblát állítanak, az általános iskolában pedig előadást rendeznek a zsidóságról. Radnóti Zoltán ellátogatott a helyi zsidó temetőbe is, amelynek kapcsán az az elképzelés született, hogy az iskolás gyerekek segítségével teszik rendbe.
A Heves megye legdélibb településének számító Poroszlón a XIX. században kezdett virágozni a zsidó élet. Poroszló község rabbija és tanítója volt Seltmann Sándor (1800-1860), akinek a fia, Seltmann Lajos a hódmezővásárhelyi hitközség főrabbija és korának híres hittudósa lett. A tiszafüredi járásban 1877-ben készült névjegyzékben már kiemelkedő a zsidó iparosok és kereskedők aránya, Poroszlón ekkor egy zsidó mészáros, egy zsidó fakereskedő, két zsidó szabómester és négy zsidó kereskedő dolgozott.
Klein Zsigmond, a tiszafüredi zsidó hitközség elnöke 1909-ben alapította meg a Hevesvármegyei Gyáripar Részvénytársaságot Poroszló székhellyel a Klein-család tulajdonában évő gőzmalomból és gőzfürészés gombgyárból. Az ipari létesítmény két évtized múlva már kefe-, meszelő-, talicska- és téglagyárral bővült. A tiszafüredi gettóba 1944-ben 128 poroszlói zsidót zártak be, közülük 105-öt meggyilkoltak Auschwitzban. A világháború után már csak egyetlen zsidó család maradt a községben.
