Munkák, amelyek tilosak Szombaton

Szombaton harminckilenc főmunka tilos. Vannak ugyan még más munkák is, amelyeket tilos szombaton elvégezni, de a többi munka mind a harminckilencféle főmunka valamelyikéből származik és ezért bármely munkát, amely hasonlít a harminckilenc főmunka valamelyikéhez, tilos szombaton tenni.

Itt következik a harminckilenc főmunka:

1. Vetni. 2. Szántani. 3. Kaszálni. 4. Összeszedni lekaszált kalászokat egy helyre, vagy más termést összehordani. 5. Kicsépelni bármely termést. 6. Rostálni. 7. Kiválogatni ehetetlen dolgokat ehető dolgokból. 8. őrölni. 9. Szitálni. 10. Dagasztani. 11. Sütni, főzni. 12. Nyírni. 13. Mosni, fehéríteni ruhát, gyapjút, kendert stb. 14. Kifésülni hajat, gyapjút, vagy kendert stb. 15. Festeni. 16. Fonni, sodorni. 17. Nyüstbe fűzni. 18. Szőni. 19. A megszőtt vászonból kihúzni két szálat. 20. Összekötni, 21. Kikötni. 22. Varrni. 23. Szakítani. 24. Vadászni, illetve megfogni állatot, vagy szárnyast. 25. Megölni bármely élőlényt. 26. Bőrt lehúzni állatról. 27. Bőrt besózni. 28. Bőrt kidolgozni. 29. Vonalazni. 30. Kenni. (Ételt szabad kenni). 31. Vágni. (Ételt szabad). 32. Írni. 33. Kitörülni, kiradírozni. 34. Építeni. 35. Építményt összerombolni, vagy rögzített tárgyat a helyéről elmozdítani. 36. Tüzet gyújtani. 37. Tüzet eloltani. 38. Hordani valamely tárgyat az utcán, vagy szobából az utcára kivinni. 39. Befejezni valamely munkát.

A fenti harminckilenc főmunkán kívül vannak még más tilos munkák is, de ezek is csak azért tilosak szombaton, mert hasonlítanak valamelyik főmunkához. Egy pár gyakori munkát felsorolok még, amelyek tiltva vannak szombaton:

Forró levest nem szabad pászkára vagy kalácsra reáönteni szombaton, hanem előbb a levest kell a tálba önteni és azután a pászkát vagy kalácsot beaprítani. Úgyszintén nem szabad forró kávét vagy teát cukorra ráönteni, hanem előbb a kávét kell az edénybe önteni és azután a cukrot beletenni. Nem szabad levest vagy más ételt olyan helyre tenni, ahol felforrhat, csak olyan helyre szabad, ahol biztos, hogy nem fog felforrni. Az ételt azonban ne tegye közvetlen a tűzhelyre, hanem a tűzhelyen legyen egy kis cserép vagy egy darabka vas, és arra helyezze a fazekat. 

Tüzet rakatni másvallásúval csak akkor szabad, ha hideg van, és akkor szabad ételt is megmelegíteni. A tűzhelyen vagy kályhán kell, hogy legyen egy darab cserép vagy vas, és arra állítsák az ételt. Az ételt azonban még előbb kell oda tenni, mielőtt a tüzet megrakják. Ha azonban nincsen hideg és a tüzet csak azért rakatja meg, hogy az étel megmelegedjen, ezt egyáltalában nem szabad, még másvallásúval sem. Nem szabad szombaton meleg ételt a fazékkal együtt a dunna alá helyezni vagy párnákba burkolni, hogy az étel ki ne hűljön. Uborkára vagy salátára nem szabad szombaton ecetet önteni, hanem előbb öntsön ecetet az edénybe, és azután adja az uborkát vagy a salátát az ecetbe.

Szőnyeget, pokrócot vagy ruhát nem szabad kiporolni. Úgyszintén nem szabad kalapot vagy ruhát kikefélni. 

Nem szabad szombaton felszedni azt a gyümölcsöt, ami a fa alatt hever, de még hozzányúlni sem szabad, mert az „mükce" (tilos). 

Mézet nem szabad a méhkasból szombaton vagy ünnepnapon kivenni. Diót nem szabad szombaton a zöldhéjából kihámozni. Gyümölcsöt nem szabad kinyomni (kipréselni), hogy a nedvét megihassa. Kézzel sem szabad. De ha nincs szükség a kifolyó nedvre, akkor szabad a gyümölcsöt kinyomni, például salátát vagy uborkát szabad kinyomni, dacára, hogy a víz kifolyik belőle, mert a kifolyó vízre nincs szükség. Semmiféle italt nem szabad szombaton szűrni.  Ha az ételbe beleesett egy légy vagy hasonló dolog, amikor kidobjuk a legyet, vegyünk a léggyel együtt egy kis ételt is a kanálba és úgy dobjuk ki. 

Borsot, vagy más fűszert nem szabad szombaton mozsárban megtörni, vagy darálóban megdarálni, csak megváltozott módon, pld. az asztalon a késnyelével szabad a fűszert megtörni. Nem szabad egy csomó felvágott retket, hagymát, vagy salátát egyszerre megsózni, csak darabonként, amennyit megeszünk egyszerre.  

Nem szabad szombaton, ünnepkor vizet önteni olyan helyre, ahol valami növény van, mert ezáltal a növekedést segítjük elő, ezért őrizkedjünk szombaton, ünnepnapon kertben étkezni, mert nehezen kerülhető el, hogy ott vizet a földre ne öntsünk.

Nem szabad nőnek a haját kifésülni fésűvel; kefével szabad, de a kefe ne legyen nagyon kemény, mert az is kitépi a hajat. Megfonni vagy kifonni a hajat sem szabad. Ha megázott a ruhája, amikor leveti, ne teregesse azt úgy ki, hogy kiszáradjon. Ha pedig nem veti le, ne álljon egész közel a tűzhöz, hogy a ruhája kiszáradjon. Sarat csak akkor szabad levenni a ruhájáról, ha még puha, illetve nem száradt ki. Szombaton vagy ünnepkor semmiféle dolgot nem szabad befesteni, az arcot sem szabad festeni. 

Összekötni végleges kötésre nem szabad semmit. Így például spárgát vagy cipőzsinórt nem szabad két kötésre bekötni, hanem a második kötés masnira legyen kötve, ezt is csak akkor szabad, ha azt aznap ki akarja kötni, illetve, ha nem végleges a kötés. Éppen úgy, ahogy nem szabad két erős kötést kötni, úgy nem szabad egy végleges kötést kikötni, csak ha masnira van kötve. A ruhában lévő fércelést nem szabad kihúzni. Cipőbe nem szabad befűzni zsinórt. 

Állatot vagy szárnyast nem szabad megfogni, ünnepkor nem szabad semmiféle élőlényt megölni, szúnyogot sem szabad agyoncsapni.

Sebet, kelést nem szabad szombaton, ünnepkor kinyomni, hogy genny vagy vér jöjjön ki belőle. Flastromot sem szabad reátenni, hogy kihúzza a vért vagy a gennyt. 

Körmöt nem szabad szombaton levágni.

Váza, amelyben virág van ültetve, vagy más növényt, ha a földön áll, nem szabad onnan elvenni és más helyre állítani és viszont, ha a váza máshol áll, nem szabad azt a földre tenni. 

Ha az asztalon ki van öntve valami folyadék vagy víz, nem szabad az ujjával ebből a folyadékból betűket vagy figurákat rajzolni. Úgyszintén nem szabad az ablakon, képződő párásódáson betűket írni, vagy valamit rajzolni. Éppen úgy, ahogy tilos az írás, szintúgy nem szabad kiradírozni, vagy letörölni semmiféle iránt vagy rajzot. 

Literessel vagy más mérőeszközzel nem szabad szombaton, ünnepkor mérni, még hitelbe sem lehet így adni. De ha az edény nem mérőeszköz, akkor szabad azt megtölteni és hitelbe odaadni, szombat után, pedig megfizetni. Például 50 diót vagy 10 almát szabad kérni, csak árat vagy pénzt nem szabad említeni. 

Ajtót vagy ablakot nem szabad a sarokvasról levenni vagy feltenni. Spanyolfalat (paravánt) nem szabad szombaton kinyitni vagy összerakni. Ünnepnapon sem. Esernyőt vagy napernyőt nem szabad kinyitni vagy bezárni. Ünnepkor sem. A széknek vagy az asztalnak, ha kijött a lába, nem szabad azt a helyére visszatenni. Órát nem szabad szombaton felhúzni, de ünnepkor, ha az óra még jár, szabad felhúzni. 

Hangot hallatni nem szabad szombaton, ünnepkor, semmiféle tárggyal. Így például nem szabad villával a tányérra ütni, hogy dallamot kifejezzen vele, vagy trombitálni. Egyáltalán semmiféle hangszert nem szabad használni. Telefonálni sem szabad. 

Szombaton nem szabad valamit hétköznapra elkészíteni, például nem szabad szombaton az ágyat megvetni szombat estére. 

Kétezer ölnél egy öl = 0.60 cm.] messzebbre nem szabad szombaton, ünnepkor menni. A kétezer öl [ = 1.200 méter] a község vagy a város legvégső házától számítódik. Ezt úgy mérjük, hogy a helység legutolsó házától mérünk először hetven ölet [= 42. méteri és e hetven öl után mehet még kétezer öl távolságra, de távolabb nem mehet.  „Éruv" által mehet még kétezer öl távolságra, összesen négyezer öl távolságra, de csak egy irányban. Az „Éruv" alkalmazását azonban kérdezze meg a rabbitól.