Újabb zsidó temetőket tettek rendbe a Mazsihisz támogatásával

A Pest vármegyei, csaknem 14 ezer lakost számláló Albertirsán kettő zsidó temető is van, az egyik a Gr. Széchenyi, a másik az Akácfa utcában. (Ennek oka, hogy Alberti és Irsa 1950 előtt két külön település volt.) Amint arról Kerekes-Simon Angéla városüzemeltetési irodavezető beszámolt Tamás Péternek, a Mazsihisz vidéki temetőrendezési csoportvezetőjének: idén kétszer kaszáltak a temetőkben, először áprilisban, majd másodjára június közepén, és a nyáron várhatóan nem lesz szükség újabb kaszálásra. Hozzátette: ősszel terveznek újabb két fűnyírást a csapadéktól függően. 

A zsidóság a 18. század végén telepedett le a térségben, és virágzó közösséget hozott létre a két településen. Legfontosabb fennmaradt emlékük az 1807–1809 között épült klasszicizáló késő barokk zsinagóga, Albertirsa legrégebbi műemléképülete, amely ma Művészetek Házaként működik.

Ami a Békés vármegyei, mintegy 4800 lelkes Battonyát illeti: Gábor Pál közterület-felügyelő azt a tájékoztatást adta, hogy a helyi zsidó temetőben „a terület karbantartását folyamatosan végezzük”. A napokban küldött felvételek tanúsága szerint a battonyai zsidó temető valóban szép állapotban van. (Kiemelt képünkön a rendbetett battonyai zsidó temető látható.)

Békés vármegyében a legkorábbi zsidó közösségről Gyulaváriban maradt fenn adat a XVIII. század végéről, majd csak a XIX. század első felében alakult meg a battonyai hitközség, nagyjából egy időben a békéscsabaivak, a dévaványaival és a sarkadival. Mint azt Balogh István írja a Békés megye zsidó öröksége és emlékhelyei című tanulmányában: „1941-ben 7102 izraelita vallású lakost írtak össze Békés megye mai területén. A holokauszt során kétharmadukat gyilkolták meg, így a háború után a túlélők a korábbi virágzó közösségeknek csak töredékét tudták újraszervezni. Az 1949-es népszámlálás során 1911-en vallották magukat izraelita felekezetűnek, az utolsó népszámlálás szerint, 2011-ben pedig 74-en” (Bárka folyóirat, 2022/6-os szám). 

A Fejér vármegyei, mintegy 1300 lakosú Csabdi község zsidó temetőjében is kétszer kaszáltak idén, a másodikról Fehér Zsolt küldött fotókat Tamás Péternek. A településen 1880-ban még 83 zsidó élt, ám a folyamatosan elvándorlás miatt 1910-ben már csak 20-an voltak, 1941-re pedig 6-ra csökkent a faluban a hittestvéreink száma. Íme, a csabdi zsidó temető:

---