Tel-Aviv macskái a Rumbach Zsinagógában – könyvbemutató

Radnóti rabbi dróséjában a regény egyik központi alakjának nevén keresztül közelítette meg a mű mélyebb jelentésrétegeit. A főszereplő, Boaz Bloom neve két ellentétes világot kapcsol össze, Boaz a bibliai erőt, stabilitást és tartást idézi, míg Bloom a virágzást, a törékenységet és az élet kibomlását jelenti. Ez az ellentét a regény egészére jellemző kettősséget is előrevetíti, erő és gyengeség, állandóság és változás, rend és káosz egyidejű jelenlétét.

A főrabbi személyes élményein keresztül idézte fel Tel-Aviv világát, ahol a város egyszerre kaotikus és mégis sajátos rend szerint működik. Kitért a városban elszaporodott macskákra, amelyek eredetileg az egerek irtására kerültek oda, ám végül maguk váltak a városi lét meghatározó szereplőivé. A macska alakja a regényben így egyfajta metafora, a túlélés, az alkalmazkodás, az otthonosság és az idegenség egyidejű megélésének szimbóluma.

Radnóti hangsúlyozta, hogy a regény lelki térkép, amelyben a fent és lent, a sok és kevés, a menekülés és a megtalálás egyszerre van jelen. A történet egy macska nézőpontján keresztül vezeti végig az olvasót Tel-Aviv utcáin, miközben az emlékezés és az identitás kérdéseit bontja ki. A zsidó hagyományhoz kapcsolódva kiemelte, a világ tele van rejtett jelentésekkel, amelyeket az embernek fel kell fedeznie.

Kitért a jiddise neshome, azaz a zsidó lélek fogalmára is, amely a hagyomány szerint végigkíséri a történelmet, és minden esemény mögött mélyebb értelmet keres. Ezt erősíti az a gondolat is, hogy a mi történt (mikre) kifejezés betűinek átrendezésével a minden Istentől van jelentéshez jutunk. A regény ezt a felismerési folyamatot vezeti végig lépésről lépésre.

A könyv nem ad kész válaszokat, hanem kérdéseket tesz fel, az olvasót arra hívja, hogy saját maga keresse meg a válaszokat olyan alapvető kérdésekre, mint ki vagyok? mit jelent emlékezni? vagy mit jelent tovább lépni? Radnóti a zsidó tanulási hagyományból a pilpul fogalmát emelte ki, amely a vitán és kérdezésen alapuló gondolkodást jelenti. A könyv ilyen értelemben egyfajta midrás is, történeteken keresztül tanít, anélkül hogy egyértelmű magyarázatokat adna.

Végül a főrabbi a lassú olvasás élményére hívta fel a figyelmet, amely a felgyorsult világban különösen értékes, a könyvolvasást egyfajta sétához hasonlította, ahol nemcsak a cél, hanem maga az út is jelentéssel bír. Végkövetkeztetése szerint az olvasó végül nemcsak a történetet járja be, hanem saját lelkét is felfedezi, és ebben az értelemben mindannyian macskák vagyunk a könyvben.

*Radnóti Zoltán, Scheer Róbert, Rapi-Legény Zsuzsanna*

Az est második részében Rapi-Legény Zsuzsi beszélgetett Scheer Róberttel, a szerző életútja és műveinek háttere is szóba került. A szerző Nagykárolyban született, Erdélyben nőtt fel, később Izraelbe költözött, ahol Petach Tikván érettségizett, rövid ideig katonai szolgálatot teljesített, majd filozófiai és művészeti tanulmányokat folytatott. Később Németországban élt és alkotott, majd 2022-ben visszaköltözött Magyarországra, Debrecenbe.

A beszélgetés során külön hangsúlyt kapott az identitás kérdése. A Tel-Aviv macskája című regény főhőse, Boaz, magyar anyanyelvűként kerül izraeli közegbe, ahol fokozatosan alkalmazkodik környezetéhez, miközben igyekszik elrejteni másságát. A szerző rámutatott, ez az élmény sokak számára ismerős lehet, hiszen a gyermekkori beilleszkedés gyakran az egyediség feladásával jár. Saját tapasztalatairól is beszélt, több kultúra határán élve gyakran érezte úgy, hogy egyik közeg sem tekinti teljesen magáénak, ugyanakkor ez az átmeneti állapot egyfajta szabadságot is ad, hiszen az embernek végső soron saját magának kell megtalálnia a helyét a világban.

A szerző szerint a vallási meghatározáson túl a zsidóság szellemiséget és gondolkodásmódot is jelent, ugyanakkor személyes tapasztalata, hogy miközben a zsidó közösségben nem mindig tekintik teljesen közülük valónak, mások viszont zsidónak látják, ez a kettősség pedig tovább erősíti az identitáskeresés folyamatát.

Szó esett korábbi műveiről is, köztük a Nagyanyám könnyebb álmot ígért című dokumentumregényről, amely a holokauszt és az erdélyi zsidóság történetét dolgozza fel. A családi emlékezet és a könyvek szeretete mindig meghatározó szerepet játszott életében, nagymamája hatására már gyerekként szoros kapcsolatba került az irodalommal.

Az új kötet kapcsán Zsuzsi kiemelte a regény nőalakjait és a családi kapcsolatok fontosságát. A történetben megjelenő figurák, köztük a nagymama karaktere, a szeretet, az elfogadás és a hagyomány továbbadásának hordozói.

A beszélgetés végén a résztvevők az identitás, az emlékezés és az egyéni életút kérdéseihez tértek vissza. Scheer Róbert elmondta, hogy írói pályáját mindig az határozta meg, éppen hol élt, Németországban németül kezdett írni, és ott jelentek meg első kötetei is. Műveiben visszatérő témák a többnyelvű identitás, a zsidó kulturális örökség, az elvándorlás és a visszatérés dilemmái, amelyeket gyakran iróniával és öniróniával közelít meg. Kiemelte a zsidó önirónia jelentőségét, amely szerinte a túlélés egyik fontos eszköze, az élet nehézségei közepette a nevetés segíthet feldolgozni a tapasztalatokat és továbblépni. Az egész élet tulajdonképpen egy zsidó vicc – így fogalmazott.

Miközben az ember élete látszólag nem változtatja meg a világot, minden egyes élet mégis egy teljes világot hordoz magában, a zsidó gondolkodás szerint pedig az ember feladata, hogy hozzájáruljon a világ jobbá tételéhez.