Szenes Hannára emlékeztek a Baár–Madas Gimnázium diákjai a Frankel Zsinagógában

A program egy, Szenes Hanna életét és bátorságát bemutató, mintegy félórás animációs film vetítésével kezdődött. A Hanna című alkotás közérthető, egyszerű, mégis sok érzelemmel átszőtt módon meséli el a fiatal költőnő történetét. Azok számára is fontos kapaszkodót jelentett, akik most találkoztak először Szenes Hanna életútjával.

A filmvetítést követően a diákok a zsinagógába vonultak, ahol Verő Tamás főrabbi mesélt nekik az épületről és annak jelentőségéről. Szó esett arról is, mit jelent, hogy a zsinagógát héberül bét kneszetnek, vagyis a közösség házának nevezzük: olyan helynek, amely nem csupán az imádkozás, hanem a találkozás, a tanulás és az összetartozás színtere is.

A főrabbi a bát micva jelentőségéről is beszélt a fiataloknak. Különösen személyessé tette a témát, hogy éppen ebben a zsinagógában tartották Szenes Anikó – későbbi nevén Szenes Hanna – felnőtté avatását is. A diákok kérdéseket is feltehettek Verő Tamás főrabbinak, aki maga is abba az épületbe járt általános iskolába, ahonnan a fiatalok érkeztek.

Ezt követően a csoport átvonult a közeli parkolónál található, Szenes Hannát ábrázoló hatalmas falfestményhez. A 2024. szeptember 6-án felavatott, 130 négyzetméteres alkotás Thamó Emese tervei alapján, a Színes Város Csoport kezdeményezésére készült el, a holokauszt 80. évfordulójához kapcsolódó megemlékezéssorozat részeként. A festmény különleges jelentőségét az is adja, hogy éppen azzal a zsinagógával szemben látható, ahová Szenes Hanna családjával járt.

A falfestmény előtt Lantai Dávid, az Élet Menete Alapítvány ügyvezető igazgatója beszélt az alkotást ért rongálásról. A közel-keleti konfliktusok idején valaki vörös festékkel rongálta meg a Szenes Hannát ábrázoló képet, a festéknyomok pedig ma is láthatók rajta. Lantai Dávid felidézte, hogy hosszas mérlegelés után úgy döntöttek, nem állítják helyre a falfestményt: a rongálás nyomai is maradjanak rajta, mementóként.

A döntés mögött az a gondolat áll, hogy a megrongált alkotás is hozzáadódik ahhoz a történelmi és antiszemitizmusból szőtt szövethez, amelynek ismeretében jobban megérthető Szenes Hanna helyzete, döntésének súlya és az a szerep, amelyet a történelemben betöltött. Személye nemcsak Izraelben, hanem a világ számos pontján tiszteletnek örvend: nemzeti hősként tekintenek rá. Földi maradványait 1950-ben szállították Izraelbe, végső nyughelye a jeruzsálemi Herzl-hegyen található.

A megemlékezés végén a diákok és tanáruk közösen gyújtottak mécsest, majd Verő Tamás főrabbi elmondta a kádist, a gyászolók imáját.

Animációs film őrzi Szenes Hanna történetét

A Hanna című animációs film alkotói arra vállalkoztak, hogy a fiatalabb generációk számára is befogadható módon mutassák be Szenes Hanna életét és rendkívüli bátorságát.

A film grafikai terveit, rajzait és animációját Markscheid Ádám készítette, grafikai tanácsadója Heltai Ákos volt. A forgatókönyvet Szász György írta, a dramaturgiai tanácsadói és fordítói feladatokat Lengyel Gábor látta el.

Szenes Hanna történetét korábban képregény formájában is feldolgozták. A Meghalni ifjan nem akartam című kiadvány 2021-ben, a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) és a Kemény Ferenc Nemzetközi Alapítvány együttműködésében jelent meg. A képregény célja az volt, hogy a fiatalabb generációk számára is közelebb hozza a különleges életutat bejárt fiatal nő történetét.

Zucker-Kertész Lilla

---