Radnóti főrabbi: „Legyen világosság – de miből?” – Energia a zsidó hagyományban

Radnóti Zoltán főrabbi, a Budapesti Rabbiság igazgatója ebben a nagyon is aktuális előadásában az energiagazdálkodás, a környezetvédelem és a felelős erőforrás-használat kérdéseit vizsgálja a zsidó hagyomány és a Tóra szemszögéből, reflektálva a jelenlegi energiahelyzetre és hőségre.

A legfőbb gondolatok és tanítások a következők:

• A teremtés és a tulajdonlás kérdése: A Teremtés könyvében Isten a fényt (energiát) hamarabb teremtette meg, mint a Napot [01:43]. A világ és minden erőforrása Istené. Mi, emberek, nem tulajdonosai, csupán felelős őrzői, bérlői vagyunk ezeknek az erőforrásoknak, így a ránk bízott világot felelősséggel kell használnunk [04:59]. A Midrás is figyelmeztet: vigyázzunk a világra, mert ha elpusztítjuk, nem lesz, aki helyrehozza utánunk [04:18].
• Felkészülés és tartalékképzés (József története): József a hét bő esztendő alatt felkészült a hét szűk esztendőre. A Tóra szerint előre kell látni a válságot, és a bőség idején kell gondoskodni a tartalékokról (pl. energiatárolók építésével) [06:21]. A jó vezető – mint József – nemcsak megérti a problémát, hanem átlátja a rendszert és konkrét megoldásokat nyújt [10:28].
• Pusztítás és pazarlás tilalma (Bál táschit): A zsidó vallásjog szigorúan tiltja a felesleges pazarlást [12:02]. Legyen szó a félig megevett pizza kidobásáról, az üres szobában égve felejtett lámpáról vagy a csúcsidőben feleslegesen túlhűtött lakásról, a hatékonytalan használat mind az Istentől kapott erőforrásokkal való visszaélés [13:03].
• A vezetők példamutatása: A Talmud kimondja, hogy egy vezetőnek először saját magán kell elkezdenie a takarékoskodást, és csak utána kérheti számon a közösségén [15:16]. Ha a társadalomnak spórolnia kell, abba mindenkinek – függetlenül a vagyoni helyzetétől – bele kell szállnia, de ügyelni kell az igazságosságra és a rászorulók védelmére [18:02].
• Az élet védelme mindennél előbbre való (Pikuách nefes): Ha választani kell az energiatakarékosság/környezetvédelem és az emberi élet megóvása között, a zsidó jog egyértelmű: az élet védelme mindent felülír. A kórházak, az idősek és a betegek hűtése vagy fűtése nem luxus, hanem életmentés [24:26].
• Több lábon állás az energiapolitikában: Ahogy a Talmud azt javasolja, hogy az ember a vagyonát három részre ossza, úgy az energiaellátásban is óriási hiba egyetlen forrásra (pl. csak a napenergiára) támaszkodni [26:46]. Szükség van diverzifikációra: nap, atom, szél, gáz, valamint tárolókapacitások együttes jelenlétére, hogy biztonságos legyen az ellátás [28:07].

Radnóti főrabbi konklúziója, hogy az energiagazdálkodás nem csupán mérnöki vagy gazdasági, hanem mélyen erkölcsi és teológiai kérdés is. Ahogyan a társadalom elosztja és használja az energiát, az tükrözi a közösség felelősségvállalását a jövő generációival (Tikkun Olam) és a legkiszolgáltatottabbakkal szemben [30:36].

---