Példaképek és valódi történetek a mikrofon mögött – Singer Dávid a Csak semmi córesz podcast terveiről

Singer Dávid több mint másfél évtizeden át dolgozott a külügyi pályán, jelenleg a Mazsihisz elnöki kabinetvezetője és a Csak semmi córesz podcast egyik műsorvezetője. Gyerekkori izraeli élményeiről, a zsidó identitáshoz vezető személyes útjáról, a fiatalok megszólításáról és a műsor nemzetközi terveiről beszélgettünk.

Zsidó háttered és identitásod mindig természetes része volt az életednek?

Ez soha nem volt titok előttem, és nem kapcsolódott hozzá semmiféle nagy családi felfedezés. Édesapám Izraelben született, de itthon nőtt fel, kilencéves voltam, amikor 1988-ban a családommal alijáztunk. Fél évig Askelonban, majd Holonban éltünk, aztán egy év után édesanyámmal visszaköltöztünk Magyarországra.

Ez az egy év nemcsak a zsidó identitásom, hanem a világszemléletem és az Izraelhez fűződő viszonyom szempontjából is meghatározó maradt. A családomban a zsidó vallás és a hagyományok nem voltak részei a mindennapjainknak, az izraeli élet, a kultúra és a héber nyelv megismerése azonban nagyon sokat adott hozzá az identitásomhoz. Ma úgy fogalmaznék, a szívem egy része Izraelben maradt.

Több mint másfél évtizeden keresztül dolgoztál a Külügyminisztériumban. Hogyan kerültél onnan a Mazsihiszhez?

2021-ben szakmai okokból hagytam ott a külügyi pályát, ahol egyébként közel egy évtizedig foglalkoztam a hazai és a nemzetközi zsidó közösségeket érintő ügyekkel is. Ezután volt egy rövidebb kitérő egy kulturális alapítványnál, ahol transzatlanti zeneipari kapcsolatokat építettem, tehát továbbra is a diplomáciánál maradtam.

Amikor 2023-ban Grósz Andor lett a Mazsihisz elnöke, olyan munkatársat keresett, aki az enyémhez hasonló háttérrel rendelkezik. Elnöki kabinetvezetőként hozzám tartoznak többek között a nemzetközi és kormányzati kapcsolatok, a stratégiaalkotás, valamint az elnök úr napi egyeztetéseinek és kiemelt ügyeinek koordinálása. Részt veszek hazai és nemzetközi tárgyalások, illetve utazások előkészítésében, és a budapesti, valamint a vidéki közösségeinket érintő kiemelt ügyek kezelésében is. A munkám lényege tulajdonképpen az, hogy az elnöki programban megfogalmazott elképzeléseket segítsem átültetni a gyakorlatba.

Mi érdekel a munkádon kívül, és mennyire jelenik meg mindez a podcastban?

A családom, a feleségem és a hatéves fiam központi szerepet tölt be az életemben. Emellett imádok olvasni, nagyon szeretem a zenét és a kultúra minden változatát. A szakmai előéletemből adódóan a közélet kérdései is erősen foglalkoztatnak.

Az első néhány vendéget elsősorban személyes érdeklődés alapján választottam, megjelent a sport, a kultúra és a történelem, több zenészt is meghívtam. Ma már arra is próbálunk reflektálni, hogy melyek azok a kérdések, amelyek nemcsak a zsidó közösséget, hanem az egész magyar társadalmat is foglalkoztatják. Több esetben a feleségem, a kollégáim, vagy a podcast szereplői ajánlottak vendéget vagy témát. Ki kell emelnem, hogy a műsor igazi csapatmunka eredménye, melyben Ritter Doronnak és stábjának, valamint a Mazsihisz kommunikációs munkatársainak oroszlánrésze van.

Milyen küldetése van a Csak semmi córesznek?

A fiatalok megszólítása ma minden közösség számára kihívás, nemcsak a felekezeteknek. Ezért sokszor olyan példaképeket hívunk, akik természetesen, nyíltan és örömmel vállalják az identitásukat, akik saját életükön keresztül meg tudják mutatni, hogy a zsidóságot lehet büszkén és magától értetődően megélni.

Azt gondolom, hogy zsidónak lenni jó, a maga nehézségeivel és kihívásaival együtt. Ezt a szemléletet szeretném közvetíteni a műsorban olyanok felé is, akik adott esetben tartanak zsidóságuk vállalásától, vagy eddig nem különösebben érdekelte őket családi hátterük, származásuk.

Beszélgetéseimben ezért gyakran kerül elő az identitás kérdése, arra vagyok kíváncsi, ki hogyan éli meg a saját zsidóságát. Van-e aktívan megélt zsidó identitása, mindig is így gondolkodott magáról, vagy hosszabb utat kellett bejárnia hozzá? Szerintem az egyéni utak nagyon érdekesek.

Milyen témák és vendégek várhatók a következő időszakban?

A fiatalok megszólítása mellett fontos kérdés a közösségi élet megújítása és megerősítése is. Milyen eszközökkel és milyen területeken keresztül tudjuk elérni a következő generációkat? A vallás, a kultúra vagy esetleg valami egészen más segítségével?

Az eddigieken túl továbbra is szeretnénk olyan össztársadalmi témákkal foglalkozni, mint az oktatás, a közbeszéd, vagy a transzgenerációs traumák. A huszadik század az egész magyar társadalmat erősen traumatizálta, a zsidó közösséget pedig talán többszörösen is. Az, hogy hogyan lehet ezekből a megrázkódtatásokból gyógyulni, nemcsak a zsidóság, hanem mindenki számára fontos kérdés, különösen a jelenlegi közhangulatban.

A közeljövőben az idei Zsidó Kulturális Fesztivál több fellépőjével, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója kapcsán is tervezünk beszélgetéseket. Emellett egy újításon is dolgozunk, szeretnénk, ha angol nyelvű podcastok is készülnének. Amerikában, Izraelben vagy más országokban élő, akár magyar zsidó háttérrel rendelkező, jelentős pályát befutott, adott esetben ismert vendégeket is meghívunk. Célunk, hogy a podcast nemzetközi szintérre is kilépjen.