Országszerte emlékeztek a holokauszt áldozataira – Dombóvár, Gyula, Debrecen
Több vidéki városban is megemlékezéseket tartottak a holokauszt helyi áldozatainak emlékére. Az eseményeken közösségi vezetők, rabbik és civilek együtt hajtottak fejet az elhurcoltak előtt, hangsúlyozva az emlékezés és a történelmi felelősség fontosságát.
Dombóvár
Tizenharmadik alkalommal rendezték meg június 28-án a dombóvári holokauszt-megemlékezést az elhurcolt zsidó származású lakosok emlékére. A városból 541 ember vált a náci üldöztetés és a holokauszt áldozatává.
A megemlékezés helyszíne a Dr. Reisz József Emlékház volt, ahol emlékműsort tartottak, amelyet zenei betétek tettek ünnepélyesebbé. Az eseményen beszédet mondott Kurucz Ákos rabbi, aki arról beszélt: a holokauszt kapcsán nem az a legfontosabb kérdés, hogy hol volt Isten, hanem az, hogy hol volt az ember. Hangsúlyozta, hogy a tragédiát nemcsak az elkövetők, hanem azok tétlensége is lehetővé tette, akik nem léptek fel a gonoszsággal szemben.

A liturgiában Heindl Péter kántor működött közre. A megemlékezés végén a résztvevők az emlékezés köveit helyezték el a zsinagóga melletti holokauszt-emlékműnél, majd az egykori gettó bejáratánál álló emléksziklához vonultak.
Debrecen
Debrecenben gyászistentiszteleten emlékeztek meg a holokauszt idején meggyilkolt debreceni mártírokról.

Papp László polgármester közösségi oldalán a megemlékezés kapcsán azt írta:
Emlékezzünk, hogy ez a szörnyű tragédia soha többé ne történhessen meg!

Gyula
Gyulán felidézték, hogy 1944. június 16-án szállították át a gettóba zárt gyulai zsidókat Békéscsabára, ahonnan június végén Auschwitzba deportálták őket. Az elhurcoltak mintegy 85 százaléka a haláltáborban vesztette életét, a túlélők többsége pedig már nem tért vissza a városba, így megszűnt a gyulai zsidó közösség.

Holokauszt megemlékezés Gyulán
Dr. Görgényi Ernő polgármester beszédében hangsúlyozta:
Azért is emlékezünk rájuk, hogy tovább éltessük az emlékeit mindazoknak, akik tettek ezért a városért, és azért is, hogy emlékeztessük a jelent és az utókort arra, hogy hova vezet parttalan gyűlölködés, és hogy ilyen tömeggyilkosság többet ne forduljon elő.
Az eseményen Fekete László, a budapesti Dohány utcai zsinagóga főkántora mondott imákat, a gyászbeszédet Markovics Zsolt miskolci főrabbi tartotta. Beszédében kiemelte:
Aki nem emlékszik halottaira, aki elfelejti a halottait, olyan mintha másodszor ölné meg őket. Nekünk feladatunk és kötelességünk emlékezni és emlékeztetni.
Emlékbeszédet mondott Bod Tamás újságíró is, aki a város veszteségéről beszélt: „Több mint 80 év után sem tudjuk felmérni, mit veszített ez a város zsidó polgárainak, mestereinek, gyárosainak, orvosainak, ügyvédeinek, újságíróinak, asszonyainak és gyermekeinek elvesztésével. Ezt az űrt már soha nem tudjuk emberekkel, munkájukkal, eszükkel, szorgalmukkal, intellektusukkal, álmaikkal, törekvéseikkel, gondolataikkal és eredményeikkel megtölteni.”
A megemlékezés végén a résztvevők elhelyezték az emlékezés köveit.
Címlapkép: Debreceni zsidó temető. Fotó: Papp László Facebook-oldala
Régi idők modern tanúja: szomorú búcsú Székely Gábortól
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes