OR-ZSE: Szociológiai kutatás a vidéki zsidó közösségek helyzetéről
A Mazsihisz vezetésének deklarált célja, hogy erősítse a holokauszt során pótolhatatlan veszteséget szenvedett vidéki zsidó hitközségeinket, közösségeinket. Ebbe a sorba illeszthető, hogy a Mazsihisz támogatta az OR-ZSE felekezeti szociális munkás szakos hallgatóinak Nyíregyházán és más településeken végzett terepmunkáját, amelyet egy, a vidéki zsidó közösségek helyzetét vizsgáló szociológiai kutatás keretében valósult meg.
A Kovács András-Barna Ildikó által szerkesztett, Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben címmel megjelent munka volt az utolsó nagy mintás szociológiai felmérés a magyarországi zsidóság helyzetéről. Említésre érdemes Cseh Viktor 2023-ban publikált, Zsidó Örökség – Vidéki zsidó hitközségek Magyarországon című munkája is, amely 134 vidéki zsidó hitközség múltjába enged bepillantást, mert – habár nem szociológiai munka, de – a könyv tartalmaz egy 2022-es állapotfelmérést arról, hogy a vizsgált településeken működik-e hitközség, van-e zsinagóga, temető, és hány fős a közösség.
Ezért jelentős az a múlt hónapban megvalósult terepmunka, amelyről az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) honlapja tett közzé információt. Az írás szerint az egyetem felekezeti szociális munkás szakos hallgatói 2026 júniusában Nyíregyházán és a környező településeken végeztek terepmunkát a vidéki zsidó közösségek helyzetét vizsgáló szociológiai kutatás keretében.
A kutatást Bass László szociológus vezeti Zolnay János és Háberman Zoltán, az OR-ZSE oktatóinak közreműködésével.
Az egyetem közleménye részletezi, hogy a hallgatók a nyíregyházi, nagykállói és tokaji zsidó közösségek tagjaival készítettek interjúkat, részt vettek közösségi és megemlékező eseményeken, valamint szakmai látogatást tettek a Sóstói Szivárvány Idősek Otthonában. A terepgyakorlatot a Mazsihisz támogatta.
Érdemes megjegyezni, hogy a vidéki zsidóság helyzetét korábban vizsgáló kutatások eredménye szerint a válaszadók főbb jellemzői, hogy idősebbek, rendkívül erős náluk a holokauszt-traumához kötődő identitás, de gyengébb a közösségi beágyazottságuk, mint Budapesten. A legtöbb helyen funkcionális közösség helyett „emlékközösség” működik, a temetőgondozás és a megemlékezés a fő tevékenység. A vidéki zsidóság rejtőzködőbb, mint a fővárosi, mert vidéken sokkal magasabb az antiszemitizmustól való félelem, mint Budapesten, ezért sokan nem vállalják fel nyilvánosan a zsidóságukat.
Fotók: OR-ZSE / Facebook
Régi idők modern tanúja: szomorú búcsú Székely Gábortól
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes
