Nemzedékről nemzedékre – a Haggada és Pészah üzenete
A polgári időszámítás szerint idén április 1-jén este köszönt ránk Pészah ünnepe, amely április 9-én este ér véget. Az első széderestét április 1-jén este, a másodikat április 2-án este üljük. A zsidóság egyik legfontosabb ünnepéhez kapcsolódva írásunk a Haggada jelentését és szerepét mutatja be, azt a könyvet, amely a széderesték középpontjában áll.
Pészah az Egyiptomból való kivonulás, a szabadság és az isteni gondviselés emlékezete, amelyet a Kivonulás könyve beszél el. Az ünnep során a zsidó közösségek nemcsak felidézik, hanem a szertartások rendjén keresztül újra is átélik a szabadulás történetét. A megelőző napokban a családok eltávolítják otthonaikból a hámecot, vagyis a kovászos, megkelt ételeket, Pészah idején pedig maceszt fogyasztanak. A kovásztalan kenyér a sietős kivonulás egyik legfontosabb jelképe, és az ünnep egyik legjellegzetesebb eleme.
Az ünnepet a szédereste nyitja meg, egy meghatározott rend szerint zajló, jelképekkel és történetmeséléssel átszőtt rituális étkezés. Ennek középpontjában áll a Haggada, amely a kivonulás történetét, imákat és magyarázatokat tartalmaz, és a szertartás menetének könyveként szolgál.
A peszáchi Haggada a világ egyik legrégibb, máig élő zsidó könyve, és elterjedtségét tekintve a legszélesebb körben használt vallási művek közé tartozik. A nyomtatás feltalálása óta számtalan kiadása jelent meg: különböző nyelveken, gazdagon illusztrált vagy egyszerű formában, magyarázatokkal kiegészítve vagy pusztán a hagyományos szöveget közölve. A világ szinte minden zsidó közösségében jelen van, így egyszerre őrzi az egységes hagyományt és tükrözi a helyi kulturális sajátosságokat.
A „haggada” szó jelentése „elbeszélés”, és arra a parancsra utal, hogy a szabadulás történetét nemzedékről nemzedékre tovább kell adni. A szöveg különlegessége, hogy nem pusztán felolvasandó történet, hanem párbeszédre épül: kérdések és válaszok segítségével vonja be a résztvevőket, különösen a fiatalabbakat.
A haggadák gyakran illusztráltak, a képek pedig nemcsak díszítik, hanem értelmezik is a szöveget, minden korszakban saját koruk szemszögéből kapcsolva össze a múlt eseményeit a jelen tapasztalataival.
Felhasznált forrás:
Magyar Zsidó Múzeum magazinja
Kapcsolódó cikkek
Mit jelent a „timsel”, az Édentől keletre titokzatos héber szava?
Bodrogkeresztúr és Mád: zsidó történetek és ízek a Tejjel-Mézzel első adásában
A Mazsihisz tényfeltáró bizottságot hoz létre az ügynöklisták nyilvánossága és az állambiztonsági múlt kutatására
Hegedűs Zsolt: A Szeretetkórházban felhalmozott tudásból más intézményeknek is tanulniuk kell
IV. HanukaFeszt – A csoda velünk kezdődik!
Gyász: Elhunyt prof. dr. Lichtmann Tamás irodalomtörténész, a magyar zsidó tudományos élet meghatározó alakja
Hegedűs Zsolt: A Szeretetkórházban felhalmozott tudásból más intézményeknek is tanulniuk kell
Péntek 13.: a balszerencse száma vagy az irgalomé?