Negyvenéves a siófoki zsinagóga

A zsinagóga történetéről Winkler Miksa mesélt nekünk, aki a hazai zsidó közösségi élet meghatározó szereplője. 1951-ben született Balatonalmádiban hagyományos zsidó családban, 1973 óta Budapesten él. Felesége, Raab Anikó révén Siófokhoz is szoros személyes kötődés fűzi. Aktívan részt vesz a fővárosi hitéletben, rendszeresen jelen van a Rumbach utcai, a Bethlen téri és a Frankel Leó úti zsinagóga közösségeiben. Emellett több mint húsz éve önkéntes koordinátorként foglalkozik elhagyott vidéki zsidó temetők gondozásával.

*Deutsch Péter rabbi és Winkler Miksa a Rumbach zsinagógában. Fotó: Mazsihisz / M. Schmidt János*

Munkáját több rangos elismeréssel díjazták: a komáromi közösség Kehila-díja után elnyerte a „Magyarországi Zsidóságért” díjat a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) részéről, valamint Radnóti Miklós antirasszista díjat, Raoul Wallenberg-díjat és Hanukatalizátor díjat is kapott.

A siófoki zsidó közösség története az 1860-as évekre nyúlik vissza. A településen már korábban is éltek zsidó családok, a Zsidó Lexikon szerint pedig 1874-ben épült fel az első zsinagóga.

A második világháborút és a Holokausztot követően az egykori imaház erősen leromlott állapotban állt a város központjában. Az 1985–86-os egyeztetések során Siófok város, a Posta és a Hitközség vezetése úgy döntött, hogy az épületet elbontják, helyére új központi posta kerül. Ugyanakkor lehetőség nyílt egy kisebb új zsinagóga megépítésére is.

Az új imaházat 1986. június 16-án avatták fel. Az ünnepségen Dr. Schőner Alfréd főrabbi és Kovács Sándor, a Dohány utcai zsinagóga főkántora vett részt, ezzel létrejött a háború utáni időszak első – és mindmáig egyetlen – új városi zsinagógája Siófokon, amely Siófok egyik fontos vallási és kulturális helyszínévé vált.

A rendszerváltás után a zsinagóga mindennapjai alapvetően nem változtak: a hitélet továbbra is elsősorban a nyári hónapokra koncentrálódik. Bár néhány család egész évben a városban él, az aktív közösségi élet hagyományosan a szezonhoz kötődik.

Meghatározó szerepet játszott a zsinagóga történetében Dr. Domán István, a Hunyadi téri főrabbi, aki 25 éven át minden nyarat Siófokon töltött, és július közepétől augusztus közepéig péntek esti istentiszteleteket tartott az érdeklődőknek. Halála után Winkler Miksa vette át a hagyomány folytatását, annak fejlesztését és továbbvitelét.

A siófoki zsinagóga történetének első időszakában Landeszmann György megemlékezései, majd Domán főrabbi péntek estéi határozták meg a közösségi alkalmakat. Később – már kiszélesített nyári időszakban – Winkler Miksa szervezésében július és augusztus teljes ideje alatt működik a hitélet.

Az elmúlt évtizedekben jelentős felújítások történtek: megújultak a nyílászárók, a tető, a homlokzat és a kerítés, valamint megszépült az imaterem és a tóraszekrény is. Új világítás és szervizkonyha is készült, mindez pályázati és adományi forrásokból, többek között a Mazsihisz támogatásával.

A közösségi élet is sokszínűvé vált: névadások, bár- és bat micvók, valamint esküvőt követő séva bráchot is helyet kaptak a nyári programokban.

Külön hagyományként 15 éve minden május végén megrendezik a „Sövouajszi Weekendet”, egy teljes Sabatont felölelő közösségi hétvégét közös szállással, kóser étkezésekkel, imákkal és kidusokkal. Az eseményen már több budapesti közösség – köztük a Bethlen téri és a Hegedűs Gyula utcai körzet – is együtt vesz részt.

A nyári szezonban a siófoki zsinagóga megtelik élettel, igazi közösségi térré válik. Winkler Miksa szerint jó hangulatú találkozások és hagyományos dallamok jellemzik az együtt töltött időt: a zsinagóga generációkat hoz össze, hiszen, nagyszülők, szülők és unokák együtt vesznek részt az istentiszteleteken, amelyek után kidus és kötetlen beszélgetések követik egymást. A látogatók között hazai vendégek mellett időről időre külföldiek is megjelennek.

A 40. évforduló ünnepi programsorozata már szervezés alatt áll. Május utolsó hétvégéjén a hagyományos Sabatonnal kezdenek, majd május 31-én a reggeli imát követően után emléktábla avatására kerül sor. Az ünnepi alkalom részeként faültetést is terveznek a zsinagóga kertjében, ahol az ősz folyamán új növények, színes bokrok is helyet kapnak. Az imaterem teljes belső festése már elkészült a jubileumra. A hivatalos programokat követően a közösség sólettal, flódnival, klezmer zenével és közös ünnepléssel várja az érdeklődőket – a szervezők mindenkit szeretettel hívnak és várnak Siófokra.

Winkler Miksa beszámolója alapján írta: Zucker-Kertész Lilla