Négy telitalálat a Zsidó Kulturális Fesztiválon

Orit Orbach és a Hamsa zenekar: Amikor a klarinét mesélni kezd
(Hegedűs Gyula utcai zsinagóga / szpetember 7. hétfő, 19 óra)

Kezdjük is egy olyan virtuóz élménnyel, ami a hagyományt és a modern világzenét ötvözi a legmagasabb szinten, hiszen ha van hangszer, ami sírni, nevetni és imádkozni is tud egyszerre, az a klarinét. És ha van valaki, aki ezt a három hangot egyetlen levegővétellel kihozza belőle, az Orit Orbach. Az izraeli klarinétművész azt hozza ki belőlünk, ami az egyik legszebb érzés: a személyes és közösségi identitás, vagyis az összetartozás megélését. Orit Orbach Amerikában született, négyévesen került Izraelbe, de a New England Conservatory-n tanult, ahol megnyerte a kamara- és a versenymű versenyt is. Volt a Jeruzsálemi Szimfonikus, a Rishon Le Zion-i és a Haifai Szimfonikus Zenekar klarinét szólamvezetője, ma pedig a világot járja mesterkurzusokkal San Franciscótól Melbourne-ig és Sydney-ig. Vagyis már több mint két évtizede hódítja meg a közönséget azzal, hogy a tradicionális klezmerzene gyökereit bátran vegyíti a dzsessz, a balkáni ritmusok és a Közel-Kelet fűszeres dallamvilágával.

Ha ehhez hozzávesszük a Kuna testvérek (Kuna Valéria, Kuna Kata, Kuna Bence, Kuna Gyula, Kuna Márton és Somos András) által alapított Hamsa zenekart, akkor ezen az estén olyasmiben lehet részünk, amire sokáig emlékezni fogunk. Az improvizáció szabadsága, az ősi dallamok lüktetése és az a fajta elsöprő örömzene, amit képviselnek, egészen bizonyosan kizökkent minket a mindennapok korlátai közül, bele egyenesen a művészet szédítő szakadékába!

Mézga család, Dr. Bubó és a Rímhányó: Tapsot kérünk gyerekkorunk ikonikus figuráinak!
(Hegedűs Gyula utcai zsinagóga / szeptember 6. vasárnap, 19 óra)

Az idén 105 éve született Romhányi Józsefnek a magyar nyelvi leleményesség abszolút csúcsait jelentő rímein generációk nőttek fel. Ő az, aki nélkül nem lenne Mézga család, nem lenne Dr. Bubó, nem lenne Mekk mester, és valljuk be, a Frédi és Béni sem lenne olyan sziporkázóan magyar, mint ahogy ismerjük. Igaz, „mellesleg” lefordította a Varázsfuvolát és a Macskákat…

Őt, a rímmestert idézi meg Várkonyi Judit író és Spilák Klára színművésznő, akik nőiesen sztoriznak, pikáns anekdotákkal, felolvasással, sőt közös énekléssel szórakoztatnak minket, s mindezt: interaktívan. Spilák Klárát szinkronszínészként, műsorvezetőként és a legfanyarabb humorú pódiumestek háziasszonyaként is ismerjük, míg Várkonyi Judit író a szerzője az első átfogó Romhányi-életrajznak, amelyet Az aduász – Romhányi József élete egy körben címmel adott ki a Helikon. Nála jobban senki nem tudja, hogyan működött ez a zseniális, túlhajszolt, folyton rímekben gondolkodó elme! És itt jön a csavar: a Romhányi-session – Horváth János zongora, Mohai Szabolcs dob, Szabó Kristóf basszusgitár – a legendás rajzfilmes főcímzenéket és egykori slágereket dzsesszre hangolta és előadja nekünk úgy, ahogyan még soha nem hallottuk. Gyerekkorunk filmzenéje sokkal menőbb lett, mint gondoltuk! Lesz meglepetésvendég is, de már ennyi is elég, hogy ott legyünk, és vigyük magunkkal nemcsak a gyereket, de a nagyszülőket is!

Klezmer rapszódia Lisztes Jenőtől a Sabbathsong Klezmer Band előadásában és a többi: örömzene.
(Frankel Leó úti zsinagóga / szeptember 6. vasárnap, 19 óra)

A 28 éves Sabbathsong Klezmer Band – igen, pont egyidős magával a Zsidó Kulturális Fesztivállal – először adja elő Lisztes Jenő vadonatúj művét, a Klezmer rapszódiát, amit a szerző kifejezetten nekik írt. Lisztes Jenőről tudni kell, hogy ő: jelenség. Négyévesen kezdett Szakály Ágnesnél, tizenkét évesen már megnyerte a Rácz Aladár Cimbalomversenyt, 2010-ben diplomázott a Zeneakadémián, és 2006 óta a világhírű Roby Lakatos zenekarában játszik. Játszott a Carnegie Halltól a bécsi Musikverein-ig, a Budapesti Fesztiválzenekarral és a New York-i Filharmonikusokkal is – a klasszikus zene, a cigányzene és a jazz között olyan otthonosan mozog, mint kevesen.

A Sabbathsong pedig a fesztivál lelke. 1998-ban alakultak, szlogenjük azóta is: „Több mint klezmer”. És tényleg: bibliai zsoltárok, kelet-európai klezmer, mizrahi, ladino, jiddis, izraeli tradicionális és modern dalok, sőt musicalrészletek – Masa Tamás énekes-trombitás vezetésével, Masa Anita hárfával, Bódi Mónika hegedűvel és egy tíz fős, lélegzetelállítóan összeszokott csapattal. Tel Aviv Operájától a haifai Auditóriumon át a jeruzsálemi Kongresszusi Központig teltházak előtt játszottak. A Frankel Leó úti zsinagógában előbb a Lisztes-ősbemutatót hallhatjuk, aztán egy igazi örömzene-válogatást a kedvencekből. Aaz együttestől megszokott, fergeteges örömzenére számítsanak!

Kol Nidré, szerenád és bécsi derű
(Rumbach utcai zsinagóga / szeptember 8. kedd, 19 óra)

Néhány nappal az 5787. zsidó újév előtt beköszönt egy este, amikor lélekben meg kell állni, és rá kell hangolódni egy ünnepi, felemelő, mégis bensőséges hangversenyre. A színpadon Korcsolán Orsolya, Sugár Nátán és – a fesztivál történetében először – a Wiener Concert-Verein. A Wiener Concert-Verein a Bécsi Szimfonikusok művészeiből alakult, és annak az orkeszternek az utódja, ami még 1900-ban alakult meg azzal a céllal, hogy a szimfonikus zene mindenkié legyen. Korcsolán Orsolya Bécsben élő, nemzetközi hírű hegedűművész, akinek a játékában és repertoárján ott van a közép-európai és zsidó örökség – s mellette a fia, Sugár Nátán. A fiatalember 15 évesen kezdett karmesternek tanulni, ma pedig már a Wiener Symphoniker főzeneigazgatójának asszisztense. Vezényli a Münchner Rundfunkorchestert és a berlini Deutsches Symphonie-Orchestert, sőt hamarosan a Magyar Állami Operaházban is bemutatkozik. Rendkívül fiatal, de már most a nemzetközi zenei élet egyik legizgalmasabb tehetségeként emlegetik.

A műsor egyszerre lelki fohász és belső párbeszéd: felhangzik Max Bruch megrendítő Kol Nidréje, Weinberg Concertinója hegedűre és vonósokra, Csajkovszkij ragyogó Vonósszerenádja, ami maga a jókívánság az új évre, és végül a Straussok játékos Pizzicato Polkája, ami bécsi derűt és ünnepi mosolyt csal az arcunkra. Ez az estén két művész – anya és fia –, valamint két világ – a zsidó liturgia és a bécsi elegancia – jelenik meg egy színpadon. Ha csak egy klasszikus zenei csemegére vágynak, akkor ez legyen az!

Témák: