– Az a misszióm, hogy tisztességgel
dolgozzak egyházunkért, és kiálljak a magyarországi neológ zsidóság értékei,
érdekei mellett. Az összefogás az utolsó esély arra, hogy a neológia meg tudja
őrizni az elmúlt 150 évben kivívott helyét a magyarországi zsidó életben, és ne
vesszen kárba felmenőink munkája, áldozata – fogalmazott bemutatkozó
összefoglalójában dr. Grósz Andor, a Mazsihisz új elnöke.
A zsidóság érdekeinek következetes képviselete kötelező
Mint beszámoltunk róla: Heisler András
kitöltötte a maximális két ciklusát a Magyarországi Zsidó Hitközségek
Szövetsége (Mazsihisz) elnöki posztján, utódjául a Szövetség közgyűlése nagy
többséggel prof. dr. Grósz Andor orvost, nyugdíjas dandártábornokot választotta
meg a Mazsihisz új elnökévé 2023 májusában. Az alábbiakban szerkesztett összefoglalót közlünk
abból a bemutatkozó írásból, amelyet dr. Grósz Andor juttatott el a közgyűlés
küldötteinek.
Dr. Grósz Andor hagyománytisztelő zsidó
családban született Győrben 1951-ben. Szülei méltóságra, becsületre, szorgalomra,
mások tiszteletére és a zsidó közösséghez való tartozás fontosságára nevelték
őt és húgát. Édesapjától a tanítást egy életre megtanulta: „soha ne feledjem,
hogy honnan jöttem és hová tartok.” Testvérével magukévá tették a családi, és a
tágabb közösségi összetartozás erejének fontosságát a mindennapokban.
A győri Révai Miklós Gimnáziumban
érettségizett, majd egyetemi tanulmányait a Szentpétervári Katonaorvosi
Akadémia Általános Orvostudományi Karának repülőorvosi szakán tanult, ahol
1977-ben szerzett diplomát. 1970-től 2013-ig – különböző katonaorvosi
beosztásokban tevékenykedett a Magyar Honvédség állományában. 2005-2007 között
a kecskeméti Repülőkórház, 2007-2013 között a budapesti Honvédkórház
főigazgató-helyettese, majd főigazgatója volt, 2013-ban orvos
dandártábornokként, a Magyar Honvédség egészségügyi főnökeként került
szolgálati nyugállományba.
2000-ben alapítója volt a Szegedi
Tudományegyetem Repülő- és Űrorvosi Tanszékének, 2010-ben az államfő
professzorrá nevezte ki. Három szakorvosi vizsgával és PhD tudományos
fokozattal rendelkezik, választott tagja a Nemzetközi Repülő- és Űrorvosi
Akadémiának, valamint az Amerikai Repülő- és Űrorvosi Társaságnak. 2008-ban a
Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével, 2014-ben a Középkereszttel
tüntettek ki. 2015-től a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény
Közalapítvány Kuratóriumának elnöke, a Mazsihisz élére történt megválasztásakor
a a Mazsihisz Szeretetkórház szemész szakorvosaként is ismerhettük.
Dr. Grósz Andort 1990-ben választottak meg
a Kecskeméti Zsidó Hitközség elnökének, majd tagja lett a Mazsihisz közgyűlésének,
a Szövetségnél három cikluson keresztül a vezetőség tagja volt. Kecskeméten az
elnöksége alatt a több mint 2200 sírt magában foglaló helyi zsidó temető teljes
egészében megújult, elkészült a hitközség új díszterme, és folyamatban van a
műemlékvédelem alatt álló kecskeméti Ózsinagóga felújítása.
Ami az új elnök családi állapotát illeti:
özvegy, két lány édesapja. Kisebbik gyermeke a Berzseni Dániel gimnáziumban érettségizett, jelenleg egyetemi hallgató, míg nagyobbik lánya angol
nyelvtanár.
Mi inspirálta arra, hogy elinduljon a
Mazsihisz elnöki pozíciójáért?
Véleménye szerint a magyarországi modern
zsidóság több tényezős krízishelyzetben van. Szerinte a legnagyobb gond az,
hogy a magyar neológ zsidóság számos érdekcsoportra oszlik, amelyek
szétfeszítik a közösséget. A véleménykülönbségek artikulálása közben a
szembenálló csoportok nem törekszenek a legcsekélyebb kompromisszumra sem. Nem
feszültségmentes a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) kapcsolata
sem, úgy gondolja, hogy a két szervezet elnökének szorosan együtt kell
működnie. A fővárosi hitközség mindig is a magyar haladó zsidóság zászlóshajója
volt, nélkülük lehetetlen az országos szervezetet effektíven működtetni.
Ugyanakkor a holokausztban, és az azt követő évtizedekben a legnagyobb
veszteségeket szenvedett vidéki zsidóság gyakran magárahagyottnak érzi magát. A
Kecskeméti Zsidó Hitközség elnökeként pontosan tudja, hogy mik azok a
nehézségek, amelyekkel meg kell küzdenie a vidéki zsidóságnak.
Véleményem szerint az utóbbi években
Mazsihisznek, mint az állam által elismert történelmi egyháznak ezen szerepe
jelentősen csökkent. Elsődleges célja, hogy erősítse a Mazsihisz egyházi
jellegét, amihez belső nyugalomra, a különböző, egymással szemben álló
csoportok közötti szakadékok mérséklésére, megszüntetésére van szükség. Ezt
csak közös akarattal, az ellentétek mértékének csökkentésével, a
kompromisszumokra való törekvéssel és egymás véleményének tiszteletben
tartásával lehet elérni.
Az új elnök szerint a felek közötti párbeszéd
megindítását először a rabbikaron belül szükséges elindítani, ha ez nem hozza
meg az elvárt eredményt, akkor a világi vezetés bevonásával kell megtenni.
Mindezek mellett tisztában van azzal, hogy a magyarországi zsidóság jelentős
része szekuláris, így széles körű kulturális, tudományos, oktatási programokban
való együttműködéssel nekik is lehetőséget kell biztosítani, hogy aktív
részesei lehessenek a közösségi életnek.
A jövőbeni terveiről szólva dr. Grósz Andor
így fogalmazott: „probléma, hogy a zsidó vallási és kulturális közösségi terek
látogatóinak életkora folyamatosan emelkedik, még az érdeklődő fiatalabb
generációt sem tudjuk kellőképpen megszólítani. Szerinte az ifjúsági
szervezetek nem működnek elég hatékonyan, nincs mögöttük komoly támogató
szakmai háttér és kellő anyagi forrás. A fiatal korosztályt tehát integrálni
kell a zsidó közösségi életbe, amire megoldás lehet első lépésként olyan
kulturális programok rendezése, melyek megmozgatják a zsidó fiatalokat, például
koncertek, fesztiválok, sportesemények, közös tanulások, illetve a zsidóságot
érintő előadások szervezése. Ezek hozzásegíthetnek ahhoz, hogy a fiatalok a
szervezet aktív tagjaivá tudjanak válni.”
Az új elnök szerint van mit javítani a
szervezeti hatékonyságon is, mint fogalmazott: háttérintézményeink logisztikai,
míg egyetemünk, kórházunk és közoktatási szervezeteink pénzügyi zavarokkal
küszködnek. A Mazsihisz Szeretetkórházára különös gondot fordítana, hogy az
minél sokrétűbb ellátást tudjon biztosítani. Olyan egészségügyi háttér
kialakítása a cél, amelyben nemcsak az idősebbek számára, hanem a
fiatalabbaknak is minél szélesebb spektrumú szakrendelői ellátást lehet
teremteni.
Dr. Grósz Andor az Országos Rabbiképző –
Zsidó Egyetem (OR-ZSE) legnagyobb problémáját a pénzhiánnyal összefüggő
infrastrukturális leromlásban látja, ezért meg kell oldani az egyetem
strukturális gondjait, és szükséges erősíteni nemzetközi kapcsolatrendszerét. A
cél az, hogy az egyetem a modern magyar zsidóság egyértelmű szellemi- és közösségi
központjává váljon. A zsidó felsőoktatás fontos feladata, hogy a mindennapi
zsidó élet nélkülözhetetlen szereplőit kinevelje.
Az új elnök szerint nem tűrhet halasztást a
Mazsihisz teljes átvilágítása és a gazdálkodásban a hangsúlyok átrendezése sem,
ezután a szövetség szervezeti struktúráját annak stratégiai céljaihoz szükséges
igazítani. Ebben véleménye szerint elengedhetetlen megjeleníteni a vidéki
hitközségekkel a kultúra, az oktatás, valamint az ifjúság ügyeivel,
problémáival, a külső- és belső kommunikációval foglalkozó elemeket. A fentiekben
megfogalmazottkkhoz jelentős anyagi ráfordítás is szükséges, amely jelen
pillanatban kormányzati támogatás nélkül nehezen megoldható.
Az új elnök álláspontja szerint a vidéki
hitközségek problémáinak mérsékléséhez meggondolandó, hogy az egy régióhoz
tartozó hitközségek – szervezeti, működési önállóságuk megőrzése mellett –
önkéntes alapon csoportokat hozzanak létre, hogy a meglévő humán erőforrásokat
– rabbi, előimádkozó, hitoktató, minjen – közösen használhassák – ehhez
lehetőségeihez mérten a Mazsihisznek szükséges plusz anyagi forrást
biztosítani.
Dr. Grósz Andor leszögezte: a Mazsihisznek
a mindenkori magyar kormánnyal korrekt kapcsolatra kell törekednie,
tiszteletben tartandók az állam szempontjai, viszont kötelező a hazai és az
egyetemes zsidóság érdekeinek következetes képviselete. A Mazsihisz egyházi
szervezet, ahol nincs helye olyan állásfoglalásoknak, amelyek közvetlenül
avatkoznak be a napi politikába, de ez nem érintheti az antiszemitizmus és a
gyűlöletbeszéd kérdését, mert ebben az ügyben soha nem maradhatunk némák.
Vallási irányzati hovatartozás tekintetében
dr. Grósz Andor nem tesz különbséget zsidó emberek között, számára ebben a
tekintetben csak zsidó ember létezik. Ha nézeteltérések adódnak más zsidó
szervezetekkel bizonyos kérdésekben, akkor ezeket közösen, kompromisszumra
törekedve kell megoldani. A nézeteknek úgy kell egymáshoz közeledniük, hogy
közben a Mazsihisz szuverenitása nem sérülhet.
Az új elnök hangsúlyozta: a neológia – mint
a legnagyobb bázissal rendelkező zsidó egyház – a saját kárára más zsidó
egyházak akaratának, törekvéseinek semmilyen formában nem rendelődhet alá.
Végül hozzátette: a fentiekben felvázoltak
eléréséhez békére, nyugalomra, stabilitásra, közös akaratra,
együttgondolkodásra, más véleményének tiszteletben tartására van szükség. Az
összefogás az utolsó esély arra, hogy a neológia meg tudja őrizni az elmúlt 150
évben kivívott helyét a magyarországi zsidó életben, és ne vesszen kárba
felmenőink munkája, áldozata – jelentette ki az új Mazsihisz-elnök.
