Károlyi K. László, a Mazsihisz főigazgatója

Aki ismeri őt, az pontosan tudja, hogy az első találkozás alkalmával érződik rajta az a természetes hitelesség és elkötelezettség, amely már hosszú ideje meghatározza az ő közösségi munkáját. Számára a Tóra és a micvák világa nem elmélet, hanem a mindennapi életének szerves része. Határozott a „náásze venismá” („megtesszük és meghallgatjuk”) szemlélet követésében, azaz nemcsak megcselekszi, tanulja és tanítja a zsidóság ősi hitét, de mindennapi életében is következetes a hagyományok megélésében. 

A Mazsihisz új világi vezetője gyakorló zsidó ember. Természetesen egész családja csakis kóser ételt fogyaszt. Az új igazgató kipát és ciceszt hord, hétköznap reggelente imádkozni jár, naponta tfilint rak és háromszor imádkozik. Feleségével hüpe alatt kötött házasságot. Felnőtt gyermekei már tőle külön élnek, ám ő a legkisebb lányával – akinek viselkedésén és értékrendjén egyértelműen látszik a vallásos zsidó neveltetés – rendszeresen látogatja a zsinagógákat. Károlyi K. László bőkezű adományozó, ám ezt nem hivalkodva, hanem csendes természetességgel és egyszerűséggel teszi, ami szimpatikus és példaértékű. Károlyi K. László a főigazgatói pozíciója mellett a jövőben továbbra is ellátja a Rumbach zsinagóga hitközségi elnöki posztját is, emellett rendszeres dvár Tórákat tart Zuglóban, Újbudán és persze a saját közösségében. 

Az új főigazgató nem kívülről érkezett vezető: évek óta aktív a neológ hitközség életében, miközben végigjárta a közösségi szolgálat különböző állomásait. Elöljáróként kezdte, majd körzeti, hitközségi elnök lett. Szakmai felkészültségének és megbízható munkájának köszönhetően a Mazsihisz korábban rábízta Magyarország jelenleg legnagyobb kóser konyhájának, a BZSH Laky kóser konyhának vezetését.

Károlyi K. László jól ismeri a budapesti neológ közösség mindennapjait és problémáit, hiszen folyamatos kapcsolatban áll nemcsak saját közösségével, hanem a fővárosi zsidó élet számos szereplőjével. Minden budapesti zsinagógában otthonosan mozog, minden körzeti elnökkel és rabbival baráti viszonyt épített ki.

Személyében olyan vezetőt köszönthetünk, aki tiszteli a hagyományt, nyitott a közösség felé, és akinek fontos, hogy a zsidó élet ne csak intézmény legyen, hanem valódi, megélt közösség. A Tórának a tisztességre és transzparenciára vonatkozó szavai nem csupán ősi szövegek, hanem élő törvények, így a tisztességtelenség ellen zéró toleranciát fog hirdetni.

Személye valószínűsíthetően konzervatív fordulatot jelenthet a neológ közösség számára, hiszen modern ortodox életvitele példaként szolgálhat a munkavállalók, azon belül a rabbikar számára. Természetes elvárás, hogy egy zsidó intézmény vezetője személyes példájával is erősítse a közösség vallási és erkölcsi tartását.  Ez a fajta habitus különösen fontos lehet egy olyan közösség számára, amely keresi az egyensúlyt a hagyomány és modernitás között

Munkatársai tudják róla, hogy nem a harsány és látványos vezetői típus képviselője, nem a „folyosói politikában” hisz, hanem a személyes jelenlétben, a kiszámíthatóságban és a következetes munkában. Inkább meghallgat, mint beszél, és inkább építkezik, mint halogat vagy konfliktust keres. Személyében egy belülről építkező, a ranglétrát végigjáró közösségi ember került a Mazsihisz élére. Olyan valaki, aki tudja, hogy milyen egy hétköznapi reggeli minjen hangulata, milyen napi problémákkal küzd egy zsinagóga, hogyan működik egy hitközség gazdasági háttere, és mit jelent egy közösség fenntartása a gyakorlatban a XXI. század mai Magyarországán. 

---