Mazsihisz Szeretetkórház: „A tiszta kezek életeket mentenek!”
A kézhigiéné világnapja alkalmából a Mazsihisz Szeretetkórház egészségügyi szempontból fogalmazott meg álláspontot – amit a több ezer éves zsidó vallásgyakorlat is megerősít. Nem véletlen, hogy a kézmosást a zsidó hagyomány szakrális mozzanattá emelte. Jó, ha tudják: ahhoz, hogy a szappan kifejtse a hatását, legalább 20 másodperces kézmosás kell – ami bőven elegendő egy áldás elmondásához…
– A mai napon, a 2026-os kézhigiénés világnap alkalmából, hangsúlyozzuk újra az egészségügyi ellátás egyik legalapvetőbb tézisét: a tiszta kezek életeket mentenek! – olvashatjuk a Mazsihisz fenntartásában működő Szeretetkórház Facebook-oldalán a ma közzétett posztban, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy május ötödikén volt a kézhigiéné világnapja.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) pedig ezeket a sorokat tette közzé a honlapján: „Szakmai körökben gyakran hangoztatjuk, de nem lehet elégszer hangsúlyozni: a szakszerű kézhigiéné az infekciókontroll legfontosabb eszköze. Tudományos adatok igazolják, hogy
a helyesen végrehajtott kézfertőtlenítéssel az ellátással összefüggő, úgynevezett kórházi fertőzések körülbelül 50%-a megelőzhető lenne. Ez a szám nem csupán statisztika, hanem emberéletekben mérhető eredmény”.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság szerint „Semmelweis Ignác hazájában pontosan tudjuk, hogy a kórházi fertőzések egyik legjobb megelőzési módja is a megfelelő kézhigiéné. A dolgozóknak minden beteg előtt és a különböző betegekkel való foglalkozás között is fertőtleníteniük kell kezüket”.
Hittestvéreink azonban szerte a világon tisztában vannak vele, hogy a XIX. század végén hangsúlyossá vált kézhigiéné a zsidó élet szerves eleme immár évezredek óta: több olyan szakrális vallási aktus létezik, amelyek előtt szokás, sőt sok esetben kötelező kezet mosni.
Legyünk rá büszkék, hogy ebben a tekintetben is elöljárt a zsidó hagyomány a nem zsidó világ szokásainál.
De sajnos a zsidó történelemben a kézhigiéné zsidó körben oly korán felismert jelenségének tragikus következményei is voltak: Európában többször előfordult, hogy nagy járványok idején a zsidó közösségek feltűnően nagyob számban élték túl a fertőzéseket. Ennek oka többek között éppen a kézmosás és a gyakori rituális fürdő volt – de ezt a felheccelt zsidógyűlölő tömegek nem így értelmezték, ezért halálos áldozatokat követelő pogromok történtek azzal az indokkal, hogy a zsidók azért menekültek meg, mert éppen ők voltak a kútmérgezők… Magyarországon is súlyos incidensek történtek a zsidóság ellen az 1830-as évek elején pusztító kolerajárvány idején.

– A kézfertőtlenítés nemzetközi protokollját a WHO dolgozta ki, folyamatát a hazai szakhatóság (NNGYK) is elismeri, alkalmazása pedig minden egészségügyi dolgozó számára kötelező – írja a már említett MESZK-honlap.
Fontos tudni, hogy az alkoholos kézfertőtlenítés és a szappanos kézmosás nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást: alkoholos kézfertőtlenítő használandó akkor, ha a kéz láthatóan nem szennyezett – ez gyorsabb és hatékonyabb a legtöbb kórokozóval szemben.
A honlap arra is felhívja a figyelmet: el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy gumikesztyű használata helyettesítheti a kézfertőtlenítést.
A kesztyű levétele után a kézbedörzsölés kötelező, hiszen a kesztyű felhúzásakor vagy levételekor, valamint gumikesztyű mikropórusain keresztül a kezek ugyanúgy szennyeződhetnek. És mindig jusson eszükbe: a fertőző betegségek 80%-a közvetlen érintkezéssel terjed!
Külön jó tanács a hittestvéreinkhez: mivel ahhoz, hogy a szappan kifejtse a hatását, legalább 20 másodpercre van szükség, ez a 20 másodperc éppen elegendő egy áldás elmondására is…
Kiemelt kép: Petra / Pixabay
Régi idők modern tanúja: szomorú búcsú Székely Gábortól
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes