Maslow Jónás-szindróma-elmélete: a Tanakh és a pszichológia
A zsidó történelem és kultúra története ünnepek és tragédiák, szétszóratás és újjászületés, kulturális és tudományos eredmények gazdag szövedéke. Cikksorozatunk hétről hétre olyan évfordulókat idéz fel – a hanukai fényektől a portugáliai kiűzetésen és az 1867-es emancipáción át Mátyás király udvaráig –, amelyek új nézőpontból világítják meg közös örökségünket. Peremiczky Szilvia írásai emellett a jelen kérdéseire is reflektálnak, Izrael és az antiszemitizmus mai jelenségeit is kontextusba helyezve.
1970. június 8-án hunyt el Abraham Maslow (1908-1970) amerikai pszichológus, az egzisztenciál-humanisztikus pszichológia (Kőváry 2025, 362-367) egyik fő képviselője, aki a Maslow-piramis révén vált világhírűvé, ugyanakkor a kevésbé ismert Jónás-komplexus elméletének megalkotása is az ő nevéhez kötődik.
Szülei Oroszországból menekültek New Yorkba, ahol Maslow született. Gyermekkorát végig kísérték az antiszemita atrocitások, többször kövekkel dobálták meg a brooklyni utcákon, és az iskolában is gyakran zaklatták (Hoffman 1998, 4-5.). A gyerekkori tapasztalatok hatására Maslow eltávolodott a zsidó identitástól, de a zsidó hagyományok és neveltetése mégis nyomot hagyott pszichológusi munkásságán.

Nevéhez leginkább a Maslow-piramis, azaz az emberi szükségletek hierarchiájának elmélete kötődik, amely szerint az embert elsődlegesen alapvető szükségleteinek kielégítése érdekli – mint például a táplálkozás –, ezt követik egyéb szükségletek, például a biztonság iránti vágy, a szociális szükségletek vagy a piramis csúcsán az önmegvalósítás szükséglete. Minden új szükséglet kielégítése előtt ki kell elégíteni az előzőt. (Maslow 1943, 370-396) A modell sok szempontból bírálható – az emberi szükségletek aligha választathatóak el ennyire mereven egymástól, és párhuzamosan is jelen lehetnek – de az elmélet a pszichológia mellett a szociológiára vagy az az üzleti tudományokra is nagy hatást gyakorolt.
Az önmegvalósítás vágyából következik Maslow Jónás könyvének értelmezése is. Maslow szerint minden emberben van késztetés arra, hogy elérje a nagyságot, de a többség fél attól, hogy azzá váljon, „amit a legtökéletesebb pillanataiban megpillanthat” (Maslow 1973, 37). Ez a félelem akadályozza meg az önmegvalósítást, a tehetség beteljesítését, de bármilyen probléma vagy kihívás előtt is visszarettenhetünk, legtöbbször a változástól és a felelősségtől való félelem miatt.
Maslow olvasatában Jónás története egy olyan ember története, aki fél a sikertől, és hogy a legjobb legyen abban, amit csinál. Megretten a benne rejlő lehetőség beteljesítésétől, és az ezzel járó felelősségtől is, és ezt a félelmet nevezte Maslow Jónás-komplexusnak. A komplexus legyőzésének módja, hogy vállaljuk a célunkat, végig megyünk az úton, de megőrizve az alázatot, szem előtt tartva, hogy „emberek vagyunk, túlságosan is emberiek” (Maslow 1974, 41). Ezen a ponton Maslow elmélete összecseng Martin Buber értelmezésével is, aki szerint az ember sorsa, és ebből következően a világ sorsa is, alapvetően az emberen, az ember munkáján, erőfeszítésén, személyes felelősségén és döntésein áll vagy bukik (Buber 1991, 132-133).
A zsidó Biblia és a pszichológia kapcsolata több zsidó hagyományban nevelkedett pszichológust, pszichoanalitikust foglalkoztatott – gondoljunk Freud sokat vitatott Mózes-könyvére vagy Szondi Lipót Káin, a törvényszegő/Mózes, a törvényalkotó című munkájára. Noha a Jónás-komplexus elnevezést Maslow történész barátja, Frank E. Manuel javasolta, Maslow gyorsan megértette az elnevezés jelentőségét, és úgy fogalmazott, hogy
oly gyakran menekülünk el a természet, a sors, sőt néha a véletlen diktálta (vagy inkább sugaltt) felelősség elől, ahogyan Jónás is hiába próbált elfutni az ő sorsa elől. (Maslow 1973)
A párhuzamok Buber és Maslow Jónás-könyve értelmezései között arra engednek következtetni, hogy Maslow gondolkodásán mély nyomott hagyott gyermekkora zsidó neveltetése és a hagyomány, amelyben felnőtt.
Peremiczky Szilvia írása
Források, felhasznált irodalom:
- Buber, Martin. 1991. A próféták hite. Atlantisz, Budapest.
- Hoffman, Edward (ed.) 1996. Future visions: The unpublished papers of Abraham Maslow Sage, Newbury Park.
- Kőváry Zoltán. 2025. Az egzisztenciális pszichológia története és irányzatai. Bevezetés az egzisztenciális pszichológiába 1. Scolar, Budapest.
- Maslow, Abraham. 1943. A Theory of Human Motivation. in: Psychological Review, 50. Online hozzáférés: http://psychclassics.yorku.ca/Maslow/motivation.htm
- Maslow, Abraham. 1973. Farther Reaches of Human Nature. Penguin Publishing Group.
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes
28. Zsidó Kulturális Fesztivál: elindult a jegyértékesítés a Dohány utcai zsinagóga programjaira