Szántó-Várnagy Binjomin rabbi: Kóserolás a Szentélyben és a háromszor 24 óra törvénye

Megjelent: 2026. március 26. 14:43 / Frissítve 2026. március 26. 17:59

Ahogyan a legtöbb évben, úgy az idén is a mostani hetiszakasz (Cáv) éppen Sábát HáGádolra esik.

Így nevezik a Peszách előtti utolsó szombatot: „nagy szombat”. A legkézenfekvőbb magyarázat erre az ilyenkor olvasott különleges háftárá (prófétai) szakasz, melyben a híres prófécia szerepel:

„Íme, én elküldöm nektek Élijáhu prófétát, mielőtt eljön az Örökkévaló nagy és félelmetes napja.” (Malachi 3:23)

Szokás ezen a szombaton, hogy a rabbi különleges tanítást mond, amivel felkészíti a közösségét az előttünk álló ünnep törvényeire: a chomecos eltakarítása, eladása, peszáchi kóserolás és kóserság, széder este, ünnepnap és félünnepek törvényei. Számos régi közösségben hagyomány volt, hogy a rabbitól csak két alkalommal követelték meg, hogy nyilvános tanítást (drósét) mondjon: Sábát HáGádol és (Ros Hásáná és Jom Kipur között) Sábát Suvá napján.

Érdekes, hogy az ilyenkor olvasott hetiszakaszban is találhatunk egy kis utalást erre. Ugyanis éppen itt, a Szentélyben bemutatott áldozatok törvényei között szerepel a legelső utalás a Tórában a kóserolás alapelveire:

„És a cserépedény, amiben főzték, törjék össze. De ha rézedényben főzték, akkor súrolják el és tisztítsák meg vízzel.” (Mózes 3., 6:21)

Ez alapján mondja a Talmud:

„A Tóra tanúskodott a cserépedényekről, hogy sosem jön ki az íz a falaikból.” (Peszáchim 30b)

Mindenki, akinek van kóser háztartása, tudja, hogy a cserépedények nem kóserolhatóak. De hogyan került a Szentélybe nem kóser edény?

A Tóra minden áldozatra pontosan meghatározza azt, hogy pontosan hány napig szabad elfogyasztani (jellemzően 2 vagy 3 napig). Utána el kell égetni. Így az a „benyelt íz”, ami az edény falában van, kikóserolandó.

Így lehetséges, hogy éppen a mostani, áldozatokkal kapcsolatos hetiszakaszokban olvashatunk azokról az alapelvekről, amik az éppen aktuális peszáchi kóserolásunkat is meghatározzák: a különböző edények benyelési, ill. kóserolási képessége.

Talán a leggyakoribb kérdés ilyenkor a „háromnapos áztatás” (miluj veiruj) törvénye. Mire is érvényes ez pontosan?

Kebolo kách polto, azaz ahogyan az edény benyeli az ízt, ugyanúgy tudja kiadni is. Ezért olyan edényeknél, amik csak hidegen voltak használva, hideg vízzel is kóserolhatóak. Amiben főztünk, vagy amire forró ételt helyeztünk, ezt nem tehetjük meg.

A hideg vizes kóserolás módja: háromszor 24 órán keresztül vízbe áztatjuk az edényt. A 24 órás ciklusok között a vizet mindig cserélni kell. Askenáz országokban szokás ezt az engedélyt üvegedényekre is alkalmazni. Különösen releváns ez manapság, amikor sok olyan edényünk van, amikről elsőre nem is látszik, hogy üveg (pl. opál üveg)!

Kóser Peszáchot mindenkinek!