Ma lenne 100 éves Janikovszky Éva író, a Mosolyrend szeretett lovagja
A gyerekek még gyönyörűen tiszta és „egyszerű” nyelvén írt, de természetesen nemcsak a gyerekeknek. Hozzánk is szólt, a felnőttekhez, hiszen szellemes stílusa, szikrázóan okos gondolkodása és a másik emberhez való, szívbéli szeretettel teli közeledése sokunk számára adott példát abból, hogy miképpen lehet jó és még jobb szülőnek lenni… Janikovszky Éva Kossuth- és József Attila-díjas író, szerkesztő éppen száz éve, 1926. április 23-án született. Legyen áldott az emléke!
Janikovszky Évaként ismerjük, de Kucses Éva Etelka Nanetta néven született 1926. április 23-án Szegeden, középosztálybeli zsidó családban. Szülővárosában érettségizett, majd felsőfokú tanulmányait is ott kezdte filozófia, néprajz, magyar és német szakon. 1948-tól Budapesten filozófiát, pszichológiát és politikai gazdaságtant hallgatott. 1950-ben szerzett tanári diplomát.
Második férjével, Janikovszky Bélával 1952-ben házasodtak össze. 1955-ben született meg János fiuk, aki ma a Móra Kiadó Zrt. elnöke. 1954-ben került az Ifjúsági Könyvkiadóhoz, majd 1964-től nyugdíjba vonulásáig (két éve leszámítva) a Móra Kiadó főszerkesztőjeként tevékenykedett. Olyan legendás művek fűződnek a nevéhez, mint a
Ha én felnőtt volnék; Velem mindig történik valami; Kire ütött ez a gyerek?; Már óvodás vagyok, Égigérő fű.
Száz- és százezrek olvasták ezeket a remek könyveket az elmúlt évtizedekben, de nemcsak a szövegeket tudjuk felidézni, hanem a könyvei borítóit is. A boltokban mindannyian azonnal ráismerünk az ő köteteire, hiszen Réber László grafikusművész illusztrációival váltak igazán teljessé és „janikovszkyssá”. S hogy mitől volt Janikovszky Éva ilyen jellegzetes? Talán a mosolyától:
„…a mosoly meggyőződésem szerint mindig egy kis fényt hoz az életünkbe, meg a máséba is. Kicsike fényt, de sok kicsi, mint tudjuk, sokra megy”.
Janikovszky Évát nemcsak a közönség halmozta el szeretetével, de számos rangos állami, szakmai és civil elismerést kapott. A Kossuth-díj és a József Attila-díj mellett megválasztották a Mosolyrend lovagjává is, amelyet Lengyelországban 1968 óta ítélnek oda azoknak, akik vilégszinten hozzájárulnak a gyerekek boldogságához és jólétéhez világszinten. Márpedig ha valaki, akkor ő bizony hozzájárult… 2003-ban hagyott itt minket, de a művei velünk maradnak – s biztosak vagyunk benne, hogy a gyerekeink gyerekei is olvasni fogják őket.
A halálának 10. évfordulóján, 2013-ban készült vándorkiállítást több mint 100 könyvtár fogadta be határainkon innen és túl. A tiszteletére, irodalmi munkásságának gondozására és szellemi hagyatékának ápolására jött létre a Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány, amely feladatának tekinti az újabb nemzedékek irodalmi műveltségének formálását, az olvasás-írás népszerűsítését. A Janikovszky Éva Irodalmi díjat eddig hét alkalommal ítélte oda az alapítvány kuratóriuma.
Legyen áldott az emléke!
(Felhasznált forrás: Janikovszkyeva.hu, Mora.hu. Kiemelt kép: Klasszikradio.hu)
Régi idők modern tanúja: szomorú búcsú Székely Gábortól
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes
