Ma 100 éve született Kemény János, a számítástechnika forradalmi megújítója
Az 1926. május 31-én született Kemény János – aki egy időben Albert Einstein tanársegéde volt – munkássága nélkül elképzelhetetlen a mai informatika, hiszen ő volt az, aki 1964-ben Thomas E. Kurtz-cal közösen megalkotta a BASIC-nyelvet. Ez olyan könnyen tanulható, természetes nyelvű utasításokon alapuló kód volt, ami azt tette lehetővé, hogy a számítógépeket ne csak mérnökök, hanem lényegében mindenki használhassa. Jelentős szerepe volt az időosztásos rendszer (time-sharing) kidolgozásában is, aminek révén egyszerre több felhasználó tudott hozzáférni ugyanahhoz a számítógéphez egy terminálon keresztül. Legyen áldott az emléke!
Kemény János budapesti zsidó családban született Fried Luca és Kemény Tibor gyermekeként. A Vilmos császár úti (ma: Bajcsy-Zsilinszky út) Rácz-féle magániskolába járt. Ezután a Berzsenyi Dániel Gimnázium tanulója lett, de középiskolai tanulmányait már New Yorkban fejezte be, családjával ugyanis 1940-ben, a második zsidótörvény elfogadása után emigrált. Nagyapja azonban nem volt hajlandó elhagyni az országot, és a holokauszt áldozata lett Kemény János több közeli rokonával együtt.
A Princetoni Egyetemen diplomázott, és 1949-ben doktorált logikából, majd Albert Einstein tanársegédje lett, akivel együtt kutatta Einstein egyesített térelméletet. Egy ideig a Haditengerészet princetoni kutatóintézetében, majd az egyetem filozófiai tanszékén dolgozott, később a Kenti Egyetemre került. Mindössze 29 éves volt, amikor a Dartmouth College Matematikai Intézetének vezetője lett. 1962-ben ő javasolta az egyetemi számítógépközpont megépítését is; a központot végül 1966-ban adták át. 1963-ban elkészült a Thomas E. Kurtz-cal közösen kidolgozott, első időosztásos számítógépes rendszer, amely megnövelte a processzorok kihasználtságát, ezzel a rendszerteljesítményét is. Ezért a vívmányáért 1990-ben megkapta az IBM első Louis Robinson-díját.
Szintén Kemény és Thomas Kurtz közös munkájának eredménye a BASIC programozási nyelv (Beginner’s All Purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztése, ami a ’80-as években több számítógép „beépített” nyelvévé vált. Kemény János felismerte, hogy a számítógép-használat az írás-olvasáshoz hasonló alapvető készséggé fog válni a modern társadalomban, és úttörője volt az elektronikus levelezésnek. A Dartmouth College rektoraként (1970–1981) aktívan támogatta ezt a szemléletet, és úttörő volt abban, hogy a diákok mindennapi eszközévé tegye a számítógépet.
Bár a szélesebb közvélemény a BASIC-ről ismeri, Kemény elismert matematikus volt, aki jelentős kutatásokat végzett például a valószínűségszámításban és a Markov-láncok elméletében (többek között a róla elnevezett „Kemény-konstans”). Ez a mély elméleti tudás biztosította, hogy az általa alkotott rendszerek stabilak és logikusan felépítettek legyenek. (A „Kemény-konstans” gyakorlati alkalmazása ma is meghatározó: a hálózattudományban vagy a robotikában annak meghatározására használják, hogy milyen hatékonyan tud egy ágens – vagy robot – bejárni egy adott környezetet vagy gráfot.)
Nemcsak a számítógépek „demokratizálása” volt fontos számára, hanem az emberek közötti egyenlőség is. A Dartmouth College vezetőjeként lehetővé tette feketék, nők és őslakosok beiratkozását a főiskolára, amit a rendkívül konzervatív hagyományok addig nem engedtek meg.
Mindössze 66 évesen halt meg 1992-ben New Hampshire-ben.
Legyen áldott az emléke!
Régi idők modern tanúja: szomorú búcsú Székely Gábortól
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes
