Lag baómer a Bethlenben: remek hangulat, csodás kántorkoncert, szívmelengető együttlét
A gyászidőszaknak az ómerszámlálás 33. napján történt megszakítása egészen rendkívülien sikerült tegnap a Bethlen téri zsinagógában, ahol több budapesti templomkörzet tagsága gyűlt össze lag baómer alkalmából. Az estet csodálatos kántorkoncert tette még felejthetetlenebbé Székelyhidi Hajnal, az OR-ZSE-n folyó kántorképzés felelőse szervezésében. A rendezvényért köszönet a „házigazdának”, Deutsch Péter rabbinak, továbbá minden szervezőnek és közreműködőnek, s nem utolsósorban természetesen a nagy létszámú közösségnek, amely szívvel-lélekkel ünnepelte: a zsidó életet.
Ahogy ilyenkor szokás, vidám családi partihangulat fogadta az embert a Bethlen téri zsinagógában, ahol több százan ünnepelték az ómerszámlálás 33. napját, amelyet hagyományosan az örömnek, a szórakozásnak, az életigenlésnek szentelnek a zsidó közösségek szerte a világon. Ott voltak közösségünk vezetői is: ellátogatott a zsinagógába dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke, a Mazsihisz alelnöke, s ott volt több rabbi, így a ,,házigazda” Deutsch Péteren kívül Darvas István, Fináli Gábor és Radnóti Zoltán is.
A rendezvény csúcspontja a Székelyhidi Hajnal művésztanár, operaénekes által szervezett kántorkoncert volt, amelyen nyolc kántor lépett színpadra, nyugodtan mondhatjuk: hatalmas sikerrel. Énekelt Bognár Győző, Ivanics Bence, Kozma Zsolt, Kővári Tibor, Pretz Miklós, Quittner Zoltán, Villányi Benjámin és Zucker Immánuel, zongorán közreműködött Kóta Zsigmond.
Ami Kővári Tibort illeti: ő egészen messziről, Kanadából érkezett hozzánk, ahol 1996 óta él és szolgál kántorként, méghozzá óriási rutinnal, mint azt tegnap meg is tapasztalhattuk. Közvetlen és profi énekművész, aki remekül „bánik” a közönséggel, sikerült is gyönyörűen megénekeltetni a jelenlévőket, úgyhogy Kővári kántor vezetésével szépségesen szólt több száz torokból az Osze Salom… A kanadai magyar kántor egyébként gyönyörűen beszél magyarul, amit csak azért hangsúlyozunk, mert 1996-os távozása óta tavalyelőtt látogatott vissza Budapestre először.
Remeklésben természetesen a mi kántoraink sem maradtak el mögötte: az embernek az volt az érzése, hogy most mintha sokkal felszabadultabbak lettek volna, mint más koncerteseményeken. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy máskor gyengébb teljesítményt nyújtanak, hanem azt, hogy lag baómer öröme vélhetően őket is átjárta. Különösen nagyszerű volt Zucker Immánuel főkántor, a közönség soraiban meg is jegyezte valaki: „Iminek szépen megérett a hangja, a régiekhez fogható kántoregyéniség válik belőle”.
A műsor azzal ért véget, hogy Kővári Tibor az összes kántort felhívta a színpadra egy közös éneklésre, majd Székelyhidi Hajnal felé fordulva azt mondta: „kívánok neked sok áldást és még sok csodálatos növendéket”. Nem is lehet ehhez mást hozzátenni, mint azt: nagy skajach mindenkinek, aki a Bethlenben a jó hangulatról és a kiváló szervezésről gondoskodott.
Fotók: Mazsihisz.hu
Régi idők modern tanúja: szomorú búcsú Székely Gábortól
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes
