Különleges rimonpárral gazdagodott a Zalaegerszegi Hitközség

A tavalyi, történelmi jelentőségű tóraavatás után újabb jelképes esemény erősítette a zalaegerszegi zsidó közösséget: peszáh alkalmából a Mazsihisz egy különleges, történelmi értékű rimonpárt ajándékozott a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség számára, amelyet dr. Grósz Andor, a Szövetség elnöke adott át.

Megjelent: 2026. április 07. 09:32 / Frissítve 2026. április 07. 15:06

Az ajándék szorosan kapcsolódik ahhoz a felemelő pillanathoz, amelyre 2025 decemberében, hanuka idején került sor: 81 év után avattak újra Tórát Zalaegerszegen. Az esemény akkor nemcsak vallási, hanem történelmi és közösségi mérföldkő is volt, hiszen a vészkorszak pusztítása után a helyi zsidóság életének újjáéledését jelképezte. Akkor dr. Grósz Andor úgy fogalmazott: a Tóra „hitünk, identitásunk és közösségi összetartozásunk alapja és örök jelképe”, és azt kívánta, hogy az új tekercs „olyan legyen, mint egy nemes mag, amelyből erős fa sarjad”.

*81 év után Tórát avatott Zalaegerszeg tavaly decemberben hanukakor. Fotó: Seres Péter / Fotó Zalaegerszeg / Facebook*

Most, peszáh ünnepén, a közösség ezt a folyamatot folytatva egy újabb, szimbolikus jelentőségű tárggyal gazdagodott. A rimonpár – amely a Tóra díszítésére szolgáló, koronát idéző ezüsttárgy – mintegy 100–110 éves lehet. Lengyelországból származik, és egyik darabjának alján található jelzés alapján a híres krakkói ezüstműveshez, Marcin Jarra köthető, aki a 19. század közepétől a 20. század elejéig alkotott.

A dombornyomott sárgarézből készült, ezüstözés nyomait őrző rimonpárt a Mazsihisz várásolta meg és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár bevételezte gyűjteményébe, restaurálta, és tartós letétként helyezte el a zalaegerszegi hitközségnél. A tárgy megtisztítását is a múzeum szakemberei végezték el.

A rimonok tetején kiterjesztett szárnyú sas látható, amely a zsidó és a nem-zsidó művészetben egyaránt az isteni védelem, a magasság, valamint a biztonság jelképe. A motívum a Tórából is ismert képre utal: „mint a sas, mely fölébreszti fészkét, fiókái fölött lebeg, kiterjeszti szárnyait, fölveszi, fölemeli szárnyára” (Deuteronomium 32:11). A sas emellett a hagyományos „négy állat” egyike is, amely gyakran jelenik meg zsidó szertartási tárgyakon.

Ezen felül a közösség egy jadot, azaz tóramutatót is kapott a Budapesti Zsidó Hitközség rabbiságától, amely a Tóra-olvasás során használt fontos liturgikus eszköz.

Dr. Grósz Andor az ünnep alkalmából a zalaegerszegi közösséggel együtt töltötte a széderestét is, amelyet Virágh Judit, a Zalaegerszegi Hitközség elnökének vezetésével szerveztek meg nagy sikerrel, míg a kántori teendőket Szilágyi Gábor látta el; az est során közösen idézték fel a kivonulás történetét és az ünnep örök üzenetét.