Könyvajánló: Egy napló, amely túlélte a hallgatást – Erdős Gáspár mezőtúri deportált feljegyzései

Erdős Gáspárt 1944 júniusában deportálták Szolnokról. Feleségével együtt azok közé tartozott, akiket nem Auschwitzba, hanem ausztriai kényszermunkára hurcoltak. Bécs környékén előbb egy gazdaságban, majd egy betonüzemben dolgoztatták őket. Naplója ezért a magyarországi holokauszt történetének egy kevésbé ismert, mégis fontos fejezetébe enged bepillantást: a strasshofi deportálások, az ausztriai kényszermunka és a túlélés mindennapjaiba.

A kötet különlegessége, hogy Erdős Gáspár nem évtizedekkel később idézi fel a történteket, hanem szinte az események közvetlen közeléből szólal meg. Feljegyzéseiben végigkövethetjük deportálásuk állomásait az üzlet bezárásától a mezőtúri gettón és a szolnoki cukorgyári gyűjtőtáboron át a Bécs környéki kényszermunkáig, majd a felszabadulásig és a hazatérés viszontagságos útjáig.

Erdős pontos szemű, jó tollú krónikás volt. Nemcsak a nagy történelmi fordulatokat jegyezte le, hanem a fogolytársakkal töltött hétköznapokat is: a félelmet, a kiszolgáltatottságot, az egymásrautaltságot, és azokat a pillanatokat, amikor a legnehezebb helyzetekben is megmutatkozott az emberi tartás. Írása éppen attól megrendítő, hogy nem távolítja el magától a valóságot. Apró részletekből, nevek, arcok, mondatok és helyzetek mozaikjából rajzolódik ki egy egész közösség sorsa.

A naplót Várkonyi Tamás rendezte sajtó alá, a szöveget pedig tanulmányok, családtörténeti dokumentumok, fényképek, levelek és iratok egészítik ki. A kötet nemcsak Erdős Gáspár életútját idézi fel, hanem azokét is, akik a napló lapjain felbukkannak: fogolytársakét, mezőtúri szomszédokét, ismerősökét, sorstársakét. A „ki kicsoda?”-szerű kiegészítések különösen értékessé teszik a könyvet, mert a nevek mögé sorsokat, arcokat és élettörténeteket állítanak.

Az Élet és Irodalom kritikája találóan nevezte a kötetet „nagy, közös kirakósnak”. Valóban: Erdős Gáspár naplója nemcsak egy ember tanúságtétele, hanem emlékezeti munka is. Egy család, egy város, egy deportált közösség és egy tragikusan megszakított magyar zsidó világ töredékei kerülnek benne egymás mellé.

A könyv egyik fontos tanulsága, hogy a holokauszt története nemcsak a megsemmisítés helyszínein, hanem a kényszermunka, a túlélés, a hazatérés és az újrakezdés történeteiben is tovább él. Erdős Gáspár feljegyzései egyszerre személyesek és történetiek: egy ember hangján szólal meg bennük mindaz, amit egy egész közösség veszített el.

Az „Írta egy zsidó ember Bécs közelében” megrendítő és fontos olvasmány. Nem könnyű könyv, de olyan kötet, amely közelebb visz azokhoz, akiknek története sokáig némaságban maradt.

Tények és tanúk. Magvető Kiadó, Budapest, 2026, 362 oldal, 7999 Ft

---