Kerámiába formált emlékezet – újraavatták a Fischer család restaurált síremlékeit Tatán

Az eseményen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), Tata Város Önkormányzata, a Goldberger Alapítvány és a Herendi Porcelánmanufaktúra képviselői együtt emlékeztek a Fischer családra és a tatai zsidó közösség örökségére. A hőség ellenére is sokan eljöttek, hogy részesei legyenek ennek a különleges alkalomnak, amikor egy kiemelkedő művészeti örökség egyszerre idézi fel a múltat, és válik a jövő számára is megőrzött, az összefogást és a hagyománytiszteletet szimbolizáló jellé.

A tatai zsidó temető kiemelt helyet foglal el a magyarországi zsidó emlékhelyek között: itt található az ország legrégebbi, eredeti helyén álló, 1740-ből származó zsidó sírköve, és a temető a legrégebbi, ma is működő zsidó temetők közé tartozik Magyarországon. A kutatások azt is igazolták, hogy itt áll hazánk legtöbb XVIII. századi zsidó síremléke. A sírkert számos jelentős család emlékét őrzi. Itt található többek között a hollywoodi színész, Robert Downey Jr. magyar zsidó felmenőinek, Stern Jakabnak és Deutschländer Eleonórának a sírja is.

A Fischer család kerámia síremlékeinek újraavatási ünnepségén megjelenteket Prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta:

A kavod hamet, a halott iránti tisztelet parancsa arra tanít bennünket, hogy a múltat nem eltemetjük, hanem gondozzuk; nem lezárjuk, hanem továbbvisszük. A mai nap ennek a parancsnak a beteljesítése: a tisztelet, a hála és az emlékezés ünnepe.

Az elnök kiemelte: a Fischer család neve elválaszthatatlan Tata történetétől és a magyar kerámiaművészet fejlődésétől. A most újraavatott síremlékek egyszerre hordoznak vallási, művészeti és ipartörténeti jelentőséget.

A restaurálás hátterét Kerti Katalin, a Goldberger Alapítvány elnöke ismertette. Felidézte, hogy a temető tudományos feldolgozása során sikerült pontosan azonosítani a különleges kerámia síremlékekhez kapcsolódó családtörténeti összefüggéseket. Elmondta: az alapítvány több mint húsz éve kereste annak lehetőségét, hogy a súlyosan károsodott síremlékek méltó módon megmeneküljenek az enyészettől.

A helyreállítás szakmai munkáját Hajtó Kornélia szilikát- és műemléki restaurátor, művésztanár mutatta be. Rámutatott: a kerámiából készült síremlékek rendkívül ritkák a zsidó temetőkben, létrejöttük pedig közvetlenül kapcsolódik a Fischer család kerámia- és kályhagyártó tevékenységéhez. A hosszú évtizedeken át tartó időjárási hatások komoly károkat okoztak az emlékeken, ezért a restaurálás egyszerre jelentett műemléki és örökségvédelmi kihívást.

Kiemelte, hogy a Fischer családhoz köthető alkotásokat hazánkban számos múzeum őriz, többek között a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Kuny Domokos Múzeum, a herendi Porcelánművészeti Múzeum, a Magyar Zsidó Múzeum, a Kiscelli Múzeum. Ezek a tárgyak megbecsült darabjai a hazai gyűjteményeknek, gyakran szerepelnek kiállításokon. A család emlékének gondozása, sírjaik rendbetétele erkölcsi kötelessége az utókornak

A Fischer család kerámiaipari és művészeti jelentőségéről Kövesdi Mónika művészettörténész beszélt, míg a kétszáz éves Herendi Porcelánmanufaktúra történetét meghatározó egykori tulajdonos, Farkasházi Fischer Mór emlékét Dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója idézte fel.

Michl József, Tata polgármestere köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a restaurálásban és az együttműködésben. Hangsúlyozta, hogy bár csupán három síremlékről van szó, jelentőségük messze túlmutat számukon. Elmondta, hogy amikor egy temetőben azokra emlékezünk, akik mindannyiunk számára maradandó örökséget hagytak, egyúttal az összetartozás érzését és a közösségbe vetett hitünket is megerősítjük.

– Három olyan különleges síremléket újítottunk meg közösen, amelyek összekötik a múltat és a jelent – fogalmazott.

Az ünnepségen dr. Frölich Róbert országos főrabbi a zsidó hagyomány egyik alapgondolatáról beszélt: az ember felelősségéről a teremtés folytatásában.

– A rabbinikus hagyomány szerint a teremtés nem zárult le a hatodik nap végeztével. Feladatunk és kötelességünk, hogy Isten aktív társaivá váljunk a teremtésben – mondta.

Beszédében Prof. dr. Grósz Andor történelmi örökségről szóló gondolataihoz kapcsolódva hangsúlyozta: a zsidó szemlélet a történelmet nem pusztán események sorozataként látja, hanem olyan folyamatként, amelyben újra és újra felfedezhető az isteni jelenlét. A Fischer család munkásságát ennek példájaként említette. „A Fischer család komolyan vette a rabbinikus hagyományt, és társául szegődött Istennek a teremtésben” – fogalmazott.

Hozzátette: a család nemcsak ipartörténeti jelentőségű alkotásokat hagyott hátra, hanem maradandó értéket teremtett Tata, Herend és az egész ország számára.

Az újraavatás vallási szertartását dr. Frölich Róbert országos főrabbi és Fekete László főkántor vezette.

---