Karcag, Komárom, Abaújszántó – Több településen emlékeztek a holokauszt áldozataira

Karcag

Karcagon június 14-én a zsidó temetőben kezdődött a megemlékezés, ahol Csillag Barnabás, a Karcagi Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően Deutsch László főrabbi mondott gyászbeszédet az elhurcolt karcagi zsidóság emlékére, míg a gyászimákat Szilágyi Gábor kántor énekelte.

A megemlékezés a zsinagógában folytatódott, ahol hat gyertyát gyújtottak a hatszázezer magyarországi zsidó áldozat emlékére. Beszédet mondott Csillag Barnabás, valamint Fazekas Tibor polgármester és F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő is. Az emléknapon Deutsch László főrabbi mondott emlékbeszédet, a liturgikus szolgálatot pedig Szilágyi Gábor kántor látta el. A megemlékezés közösen elmondott kádis imával zárult.

Komárom

Komáromban és környékén élő zsidók deportálásának 82. évfordulóján a zsidó temetőben tartottak mártírnapi megemlékezést. Az eseményt jelenlétével megtisztelte Balogh Csaba nagykövet, Fazekas László emeritus püspök, valamint több városi képviselő is. A résztvevőket elsőként Paszternák Tamás köszöntötte, aki felidézte, hogy a Komáromi Zsidó Hitközség harminc évvel ezelőtt alapította meg a Hitközségi Híradót, amely azóta is a közösség történeteinek őrzője.

Ezt követően Paszternák András olvasott fel a lapban az elmúlt évtizedek során megjelent túlélői visszaemlékezésekből. A személyes történetek felidézték a háború előtti komáromi zsidó élet mindennapjait, majd a jogfosztás, a gettósítás, a munkaszolgálat és a deportálások tragédiáját. Beszédében hangsúlyozta: a túlélők abban reménykedtek, hogy az emberiség tanul a történtekből, ugyanakkor napjainkban ismét tapasztalható a gyűlölet és az antiszemitizmus jelenléte.

Keszegh Béla, Komárom polgármestere a társadalom és az egyének felelősségéről beszélt. Arra figyelmeztetett, hogy nemcsak a politikai vezetők és a közvetlen elkövetők felelősségéről kell szólni, hanem azokéról is, akik tétlenül szemlélték a jogfosztás és a kirekesztés folyamatát. Kiemelte: a gyűlölettel és a propagandával már akkor szembe kell szállni, amikor még nem mi vagyunk a célpontjai.

Martin Kornfeld, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének titkára arról beszélt, hogy a komáromi zsidó közösség története nemcsak a pusztulásról, hanem az újrakezdésről is szól. Méltatta azokat a generációkat, amelyek a háború után a szinte teljes pusztulásból építették újjá a közösségi életet, és imát mondott a jelenlegi háborúk áldozataiért, valamint a békéért.

A megemlékezésen dr. Frölich Róbert országos főrabbi hangsúlyozta: a történelem tanulságait az emberiség újra és újra figyelmen kívül hagyja, ezért a gyűlölet minden formája ellen fel kell lépni. Mint fogalmazott, a „soha többé” nem egyszeri történelmi üzenet, hanem folyamatos erkölcsi kötelezettség. A szertartást Immanuel Zucker főkántor éneke tette még megrendítőbbé. A résztvevők ezt követően a zsinagógába vonultak, ahol mécseseket gyújtottak a holokauszt áldozatainak emlékére.

Abaújszántó

Abaújszántón az egykor jelentős lélekszámú helyi zsidó közösség előtt tisztelegtek. Gordon Gábor, a Mazsihisz megemlékezésekért felelős munkatársa közösségi oldalán arról írt, hogy egy olyan közösségre emlékeztek, amely egykor meghatározó része volt a város életének, és amelynek hiánya ma is érezhető. Köszönetet mondott Sáfián Ádám polgármesternek és munkatársainak az együttműködésért.

A megemlékezésen Markovics Zsolt főrabbi és Fináli Péter, a Mazsihisz elnökének megbízottja mondott emlékbeszédet. A program különleges pillanata volt, hogy helyi diákok verssel és hegedűjátékkal készültek, tisztelegve az egykor több mint nyolcszáz fős abaújszántói zsidó közösség emléke előtt.

Fináli Péter beszédében felidézte, hogy Abaújszántó zsidó közössége már a 18. század közepén létrejött, és hosszú időn át meghatározó szerepet játszott a város gazdasági és társadalmi életében. Emlékeztetett arra, hogy a helyi zsidóság jelentős szerepet vállalt a kereskedelem fejlődésében és a tokaji bor nemzetközi hírnevének megalapozásában. Beszédében felidézte az 1896-ban épült zsinagóga történetét, valamint azt, hogy az 1944-ben elhurcolt közösségből csupán 61 túlélő tért vissza.

„A gyűlölet nem lehet válasz semmire. A közöny nem lehet opció” – hangsúlyozta Fináli Péter, hozzátéve: a társadalom közös felelőssége fellépni a megosztás, a kirekesztés és a gyűlölet minden formája ellen. Kiemelte, hogy az antiszemitizmussal szembeni zéró tolerancia fenntartása nemcsak a zsidó közösség, hanem az egész társadalom érdeke.

_{Címlapkép: Mártír megemlékezés Komáromban. Fotó: Felvidek.ma}

---