Jonathan Sacks arról: De miért éppen Izrael?
A Jonathan Sacks rabbi emlékezetes gondolatait közreadó sorozatunkban most egy olyan idézet következik, amely a Mátot–Mászé hetiszakaszok kapcsán azt a kérdést feszegeti, hogy földrajzilag és spirituálisan miért éppen Izrael a zsidó lét alapvető és más területtel felcserélhetetlen helye.
„A judaizmus számára Isten itt él, lenn a földön, az emberi életekben, kapcsolatokban és társulásokban. A Tóra földi, mert Isten a földön kíván lakni. Így a zsidó feladat egy olyan társadalom létrehozása, amelynek közepén az Isteni Jelenlét van. Ha a judaizmus a szellem dolgaira korlátozódott volna, az emberi problémák hatalmas területeit – a politika, a közgazdaságtan és a szociológia egész birodalmát – a vallási szférán kívül hagyta volna. Az volt az egyedi és ma is az az egyedi Izraelben, hogy ez az egyetlen hely a földön (…), ahol a zsidóknak zsidó elvek szerint volt esélyük egy egész társadalmat létrehozni. Lehetséges zsidó életet élni Manchesterben vagy Monsey-ban, Madridban vagy Minszkben. De ez mindig csonka élmény. Csak Izraelben folytatják a zsidók az életüket a Biblia nyelvén, a zsidó naptár által meghatározott időben és a zsidó történelemmel átitatott térben. Csak ott alkotnak többséget. Csak ott képesek zsidó értékek alapján felépíteni egy politikai rendszert, egy gazdaságot és egy környezetet. Csak ott lehet a judaizmus az, aminek lennie kell – nemcsak az egyének viselkedési kódexe, hanem lényegében egy társadalom felépítésének tervrajza. Ezért kell lennie a földön egy olyan helynek, ahol a zsidóknak az isteni szuverenitás alatt van önkormányzatiságuk.
De miért éppen Izrael az?
Mert kulcsfontosságú stratégiai hely, ahol három kontinens – Európa, Afrika és Ázsia – találkozik. Hiányzik belőle a Nílus-delta vagy a Tigris-Eufrátesz völgyének kiterjedt sík és termékeny tere (vagy ma Arábia olajmezői), soha nem lehetett egy birodalom alapja, de földrajzi helyzete miatt a birodalmak mindig vágytak rá. Ezért volt politikailag sebezhető volt. Ökológiailag is sebezhető, mert a vízkészletei az esőtől függenek, ami a világ ezen részén soha nem kiszámítható (innen a Genezis könyvében gyakran említett éhínség). A létezése ezért soha nem volt magától értetődő. A létezését a saját népe is újra és újra csodaként élte meg, túlélve a kihívásokat. A földrajzilag és demográfiailag kicsi ország népének a kiemelkedő eredményekre – politikai, katonai és gazdasági sikerekre – kellett támaszkodnia. Ez pedig a morálon és a küldetéstudaton múlt.”
Forrás: Jonathan Sacks: Numeri – A pusztai évek. A T12 Tanház kiadása, 2026.
Kapcsolódó hetiszakaszok
Régi idők modern tanúja: szomorú búcsú Székely Gábortól
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes