Betöltés...
  /  

Jó hír Izraelből: csökkent az ország üvegházhatásúgáz-kibocsátása

Friss izraeli környezetvédelmi jelentés szerint 2025-ben tovább mérséklődött az üvegházhatású gázok kibocsátásának gazdasági költsége. A kedvező változásban fontos szerepet játszott a szénfelhasználás visszaszorulása, miközben az országban egyre több technológiai megoldás születik a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság és a klímavédelem kihívásaira.

Izraelben egyszerre van jelen a klímaváltozás okozta számos kihívás és az ezekre adott technológiai válasz. A szeptember 1-jén közzétett, friss izraeli környezetvédelmi jelentés szerint 2025-ben 34 milliárd sékelre, vagyis mintegy 11,3 milliárd dollárra becsülték az üvegházhatású gázok és a légszennyezés gazdasági terheit. Ez ugyan továbbra is jelentős összeg, de mintegy 4,2 milliárd sékellel alacsonyabb az előző évinél. A jelentés szerint a kedvező tendencia egyik legfontosabb oka a szénfelhasználás évek óta tartó visszaszorulása. A szén helyét egyre inkább a földgáz veszi át, amely kevésbé szennyező, ugyanakkor továbbra is fosszilis energiahordozó, ezért önmagában nem jelent teljes megoldást a klímaváltozás problémájára.

A környezetvédelmi adatokból az is kiderül, hogy a kibocsátások és a légszennyezés költsége nem csupán környezetvédelmi kérdés: a szennyezett levegőhöz köthető megbetegedések miatt kieső munkanapok, valamint az egészségügyi következmények jelentős gazdasági terhet is jelentenek. A minisztérium becslése szerint a légszennyezés évente mintegy 5500 korai halálesettel is összefüggésbe hozható Izraelben.

A környezeti kihívásokra különféle innovációkkal próbálnak választ adni. Izraelben mára 946 klímatechnológiai startup dolgozik azon, hogy innovatív megoldásokat találjon a környezeti kihívásokra – derül ki az ország 2025-ös ClimateTech-felméréséből. A vállalkozások többek között az intelligens mezőgazdaság, a tiszta energia, az élelmiszeripari innováció, a fenntartható közlekedés és a vízgazdálkodás területén dolgoznak.

Az egyik legfontosabb terület természetesen a vízgazdálkodás. Egy friss, a Haifai Egyetemhez kapcsolódó kutatás szerint a sótalanítás, a szennyvíz újrahasznosítása és a precíziós öntözés együttes alkalmazása jelentősen növelheti a mezőgazdasági terméshozamot, miközben csökkentheti a mezőgazdasági import iránti igényt. A kutatók izraeli példák alapján azt becsülik, hogy ezen technológiáknak az összehangolt alkalmazása 2050-ig mintegy 120 százalékkal növelheti a terméshozamot. Izrael már évtizedek óta élen jár a víz újrahasznosításában és a csepegtető öntözésben, de a fejlesztések ma már a mesterséges intelligenciát, szenzorokat és a precíziós mezőgazdaságot is bevonják a vízfelhasználás optimalizálásába.

A környezetvédelmi innováció újabb területe a tenger. Júliusban az Izraeli Innovációs Hatóság és az Energiaügyi Minisztérium 6 millió sékeles támogatási programot indított olyan technológiák fejlesztésére, amelyek a tengeri környezetben használható megújuló energiatermelést célozzák. A programban a hullámenergiától az AI-alapú tengeri energiagazdálkodási rendszerekig többféle fejlesztés kap helyet.

Az élelmiszertermelés fenntarthatóbbá tétele szintén fontos kutatási terület. Augusztusban az Izraeli Innovációs Hatóság és az izraeli mezőgazdasági minisztérium új programot indított az akvakultúra, vagyis a haltenyésztés innovációjának támogatására. A cél olyan technológiák fejlesztése, amelyek a klímaváltozás, a víz- és energiahiány, valamint a növekvő élelmiszerigény kihívásaira keresnek választ.

A friss adatok tehát egyszerre szolgálnak jó és kevésbé jó hírrel. Izraelben csökkent a klímaváltozással és légszennyezéssel összefüggő gazdasági teher, és egyre több olyan technológia születik, amely a víz, az energia és az élelmiszer-termelés fenntarthatóbbá tételét célozza. Ugyanakkor a több mint 11 milliárd dolláros éves költség jól mutatja, hogy a környezeti kihívások továbbra is komolyak.

Izrael számára ezért a klímavédelem egyben technológiai és gazdasági lehetőség is. Az országban működő közel ezer ClimateTech-vállalkozás azt mutatja, hogy a vízhiány, a szélsőséges időjárás, az energiaátmenet és a fenntartható élelmiszertermelés problémáira nemcsak alkalmazkodni próbálnak, hanem új technológiákkal keresik rájuk a választ.

Címlapkép: Az Orot Rabin erőmű légi felvétele Hadera városában, 2026. január 29-én. (Yossi Zamir/FLASH90)

A Times of Israel cikke alappján fordította: Zucker-Kertész Lilla


Témák:
Ezek is érdekelhetnek