Jeruzsálem a szívünk másik fele – Jeruzsálem napja 2026
Ma este köszönt ránk Jeruzsálem napja, hogy holnap, a zsidó naptár szerint ijjár hó 28-án ünnepelhessük azt a történelmi pillanatot, amikor 59 évvel ezelőtt, a Hatnapos Háború során – 5727 ijjár 28-án (1967. június 7-én) – az Izraeli Védelmi Erők visszafoglalták Jeruzsálem Óvárosát és benne a Templomhegyet.
A zsidóság számára Jeruzsálem nem csupán egy város a térképen. Jeruzsálem az imáink része, a legmélyebb emlékezetünk és reménységünk helye. A város, ahol a hagyomány szerint Ábrahám ősapánk kész volt feláldozni Izsákot, bizonyítva az Örökkévaló iránti feltétlen hűségét. A város, ahol Dávid király uralkodott, ahol Salamon fölépítette a Templomot, ahová visszatértek a babiloni fogságból őseink, és ahol a hanuka történetének csodája is kibontakozott.
Jeruzsálem a zsidó nép örök fővárosa volt és marad. Ugyanakkor a történelem során sok nép és vallás tekintette sajátjának ezt a szent várost. Falai között egymást váltották birodalmak és kultúrák: a jebúsziaktól és izraelitáktól kezdve a rómaiakon, bizánciakon és oszmánokon át egészen a modern korig. Jeruzsálem története az emberiség közös történelmének is része.
A modern Izrael létrejötte óta Jeruzsálem ismét élő, lüktető központja lett a zsidó életnek. Ma már természetesnek tűnhet, hogy zsidók százezrei élnek a városban, pedig voltak évszázadok, amikor csupán néhány család őrizte itt a folytonosság lángját. Jeruzsálem azonban minden korszakban megmaradt a vágyakozás és a hazatalálás szimbólumának.
A magyarság története is kapcsolódik a szent városhoz. Szent István király adományokkal támogatta a jeruzsálemi keresztény szent helyeket, II. Géza zarándokházat alapított, II. András keresztes hadjárata révén pedig kiérdemelte a „Jeruzsálemi” melléknevet. Ferenc József császár és magyar király szintén nyomot hagyott a város történetében: zarándokház építését támogatta, és személyesen is ellátogatott Jeruzsálembe 1869-ben.
Jeruzsálem a magyar kulturális életet is régóta inspirálja. Írók, költők, művészek sora örökítette meg a várost műveiben. Elég csak Babits Mihályra, Márai Sándorra vagy Bródy Sándorra gondolnunk, akik számára Jeruzsálem egyszerre jelentett spirituális élményt, történelmi emlékezetet és személyes keresést.
Ezen az ünnepen gondoljunk azokra a magyar zsidókra is, akik a vészkorszak után Izraelben, sokan éppen Jeruzsálemben találtak új otthonra. A szent város számukra nemcsak menedéket, hanem újrakezdést és jövőt is jelentett.
2019-ben Budapest I. kerületében Jeruzsálem park néven neveztek el közterületet a Clark Ádám tér, a Lánchíd utca és a Friedrich Born rakpart által határolt részen – szimbolikusan is erősítve a kapcsolatot Magyarország és a szent város között.
„Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki fölépíti Jeruzsálemet.”
Boldog Jeruzsálem napját kívánunk!
Régi idők modern tanúja: szomorú búcsú Székely Gábortól
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes