Jellinek Mórra és Henrikre, a hazai közlekedésügy kiemelkedő alakjaira emlékezünk
A maga korában jelentős fejlesztésnek számító lóvasút első hazai pályáján éppen 160 éve, 1866. július 30-án indult el a közlekedés a pesti Széna tér (ma: Kálvin tér) és Újpest (Városkapu) között. Az első hazai lóvasutat a Pesti Közúti Vaspálya Társaság üzemeltette, amelyet igazgatósági tagként és vezérigazgatóként a zsidó származású Jellinek Mór vezetett 1865-től az 1883-ban bekövetkezett haláláig. Szívügyének tekintette a vállalkozást, ezért ténylegesen ő irányította a cég napi üzletmenetét és terjeszkedését. Halála után a társaságot a fia, Jellinek Henrik irányította, akit érdemeiért a császár és király magyar nemességre emelt.
A kezdetben Pest és Újpest között közlekedő lóvasút létrehozásának kezdeményezője gróf Károlyi Sándor volt, ő járta ki a beruházás engedélyeztetését. Károlyi volt a Pesti Közúti Vaspálya Társaság első elnöke, az alelnöke Hollán Ernő, míg a társaság kereskedelmi igazgatója, később vezérigazgatója Jellinek Mór (1823-1883) zsidó nagykereskedő és közgazdász lett.

Jellinek a morvaországi Magyarbródon (Uherský Brod) született zsidó családban. Prágában és Lipcsében folytatott egyetemi tanulmányokat, s tevékenyen részt vett az 1848-as osztrák forradalmati mozgalmakban. Az 1850-es években telepedett le Pesten, ahol hamarosan a gazdasági elit tagja lett: részt vett a Pesti Lloyd Társulat, a Gabonacsarnok és az Első Magyar Általános Biztosító Társaság munkájában. A „fő művének” azonban a lóvasúttársaság tekinthető, s így gondolták már a kortársai is, akik a Pesti Közúti Vaspálya Társaság sikerét az ő szorgalmának, üzleti érzékének és vezetői képességeinek tulajdonították.

Jellinek Mór 1883-as halála után a fia, haraszti Jellinek Henrik (1853-1927) vette át a vállalat vezetését, aki korábban a társaság titkáraként tevékenykedett. Az ő irányítása alatt kapcsolódott be a cég a HÉV-vonalak kiépítésébe, ő kezdeményezte a Budapest–Soroksár–Haraszti és a Budapest–Szentendre vicinális vasutakat, majd a társaság Jellinek Henrik vezetésével kezdte meg a régi lóvasúti hálózat villamosítását. Közlekedésipari érdemeiért I. Ferenc József császártól és királytól magyar nemességet kapott haraszti előnévvel. A Jellinek család tehát – apa és fia révén – mintegy fél évszázadon át játszott meghatározó szerepet Budapest tömegközlekedésének fejlesztésében.
Legyen áldott az emlékük!
Kiemelt kép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
Régi idők modern tanúja: szomorú búcsú Székely Gábortól
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes