Izraelt ünnepeljük az elsivatagosodás elleni küzdelem világnapján
Az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét 1994. június 17-én fogadták el, azóta ez a nap Az elsivatagosodás és a szárazság elleni küzdelem világnapja, amely tudatosítja felelősségünket a szárazföld pusztulásában, s felhívja figyelmünket a nemzetközi összefogás szükségességére a bolygó megmentése érdekében. Legyünk hát büszkék a zsidó államra, amely az édesvíz újrafelhasználásában világelső!
Ma van Az elsivatagosodás és a szárazság elleni küzdelem világnapja, és ebből az alkalomból nem lehet eléggé büszkének lenni Izrael országára, ahol az elmúlt évtizedekben száraz, sivatagi területeket varázsolták termővé. Ennek egyik titka a tudatos édesvíz-felhasználás és újrahasznosítás, amelyben Izrael világelsőnek számít, hiszen a zsidó államban a felhasznált víz több mint 80 százalékát újrahasznosítják.
Illsztráció: Foto-Os/Pixabay
Mindennek olyan gyakorlati eredményei vannak, amelyek a világ élvonalába emelték Izrael mezőgazdaságát. Mint ismert, 1965-ben a Negev-sivatagból, egy kibucból indult világhódító útjára a csepegtető öntözés, amelynek során közvetlenül a gyökerekhez jut el a víz. Ennek következtében az öntözésre használt vízmennyiség 50 év alatt a felére csökkent, a termésátlag pedig megduplázódott. Ennek köszönhetően vannak olyan gazdaságok az országban, ahol például a paradicsomtermesztésben hektáronként akár ezer tonna termést is elérnek évi kétszeri betakarítással, méghozzá olyan területen, ahol évtizedekkel ezelőtt hektáronként két tonna volt a termésátlag.
Izrael jelentős kutatás-fejlesztéssel járul hozzá a szárazság elleni küzdelemhez, így a Jeruzsálemi Héber Egyetemen egyedülálló kutatások folynak a környezeti és természeti erőforrások, valamint a talajszerkezet és az öntözés kapcsolatának témakörében. Annak lehetőségeit kutatják, hogy milyen módszerekkel lehet újra felhasználni az édesvizet és a szennyvizet, vagy milyen lehetőségek vannak a vízbázisok védelmére. A kutatók munkájának köszönhetően éppen Izraelben hajtották végre azt a beruházást, amelynek során egy magas sótartalmú patakot eltereltek, hogy ezzel is csökkentsék a termőtalajokat ért terheléseket.
Ami pedig már szinte sci-fibe illő vállalkozás: van olyan izraeli cég, amely mikroszenzorokat juttat a talajba, hogy azok adatokat szolgáltassanak a gazdáknak a terület aktuális vízigényéről. Ez azt jelenti, hogy a gazdáknak nem csak célzott öntözésre van módjuk, hanem a szenzorok által szolgáltatott adatok révén pontosabban meg tudhák határozni az öntözés ideális idejét és mennyiségét annak érdekében, hogy egy csepp víz se menjen kárba.
Címlapkép: Ju Irun/Pixabay
Mit jelent a „timsel”, az Édentől keletre titokzatos héber szava?
Bodrogkeresztúr és Mád: zsidó történetek és ízek a Tejjel-Mézzel első adásában
A Mazsihisz tényfeltáró bizottságot hoz létre az ügynöklisták nyilvánossága és az állambiztonsági múlt kutatására
Hegedűs Zsolt: A Szeretetkórházban felhalmozott tudásból más intézményeknek is tanulniuk kell
IV. HanukaFeszt – A csoda velünk kezdődik!
Gyász: Elhunyt prof. dr. Lichtmann Tamás irodalomtörténész, a magyar zsidó tudományos élet meghatározó alakja
Hegedűs Zsolt: A Szeretetkórházban felhalmozott tudásból más intézményeknek is tanulniuk kell
Péntek 13.: a balszerencse száma vagy az irgalomé?