Izraelben vegyes fogadtatásban részesült a kapcsolatokat Törökországgal normalizáló megállapodás

---

A kormányzó jobboldali Likud párt és a koalíciós szövetséges pártok elsőként nyilatkozó politikusai felsorakoztak az egyezményt kézjegyével ellátó Benjámin Netanjahu miniszterelnök mögé.

Juvál Steinic energetikai és vízügyi miniszter a katonai rádióban kijelentette, hogy morális okokból, az akcióban érintett izraeli katonák védelmében elfogadható a megállapodás leginkább vitathatónak ígérkező pontja, a palesztin övezet blokádját segélyszállítmánnyal megtörő Mavi Marmara hajón megölt törökök családtagjainak fizetett kártérítés, mert ennek fejében Törökország lemondott az ellenük tervbe vett jogi lépésekről.

Gideon Szár, a Likud – politikától visszavonult – volt oktatási és belügyminisztere ugyanakkor a közszolgálati rádió reggeli műsorában felszólította Netanjahut, hogy ne írja alá a megállapodást, mert az szerinte Izrael számára megalázó, „nem lenne szabad kártérítést fizetni a fegyverekkel izraeli katonákra támadó törökök családtagjainak”. Szerinte Izraelnek jobban ki kellene használnia az Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és országán belül a kurdokkal viszályba keveredett Erdogan szorult helyzetét.

Jichák Hercog, a szociáldemokrata Cionista Tábor és a parlamenti ellenzék vezetője szintén azért bírálta a megbékélést, mert annak részeként kártérítést fizetnek a Mavi Marmara hajón 2010 május végén megölt török blokádtörő aktivisták családtagjainak, valamint mert Benjámin Netanjahu az egyezményben nem érte el, hogy visszaadják Izraelnek annak a két katonának holttestét, akik a két évvel ezelőtti Erős Szikla hadművelet idején estek el, és földi maradványaik a Gázai övezetet uraló Hamász radikális szervezet birtokába kerültek.

Hercog ennek ellenére fontosnak nevezte a megállapodást, noha hangsúlyozta, hogy Ankara az Izraellel ellenséges Hamász szövetségese.

Ezzel szemben a Cionista Szövetség másik vezetője, a Tnua (Mozgalom) nevű centrista pártot vezető Cipi Livni azt mondta, hogy ő maga is aláírta volna az egyezményt, ha kormányon lenne.

A szintén centrista Jes Atíd (Van Jövő) párt elnöke, Jaír Lapid szerint „nehéz megemészteni a létrejött kompromisszumot, de az országok közt olykor efféle megállapodások születnek”.

„Egyik oldalon vannak az érzelmeink, a másikon pedig a biztonsági és nemzeti érdekeink, és az utóbbiak elsőbbséget élveznek” – hangsúlyozta Lapid a kneszetben pártjának frakcióülésén.

A leghevesebben annak a két elesett katonának a családtagjai bírálták a Törökországgal létrejött megbékélést, akiknek holttestét a két évvel ezelőtti Erős Szikla hadművelet óta magánál tartja a Gázai övezetet uraló Hamász. Ők azt remélték, hogy a létrejövő egyezmény keretében visszakapják és eltemethetik szeretteik földi maradványait.

Izrael és Törökország viszonya 2010-ben romlott meg, miután az izraeli haditengerészet megölte a Mavi Marmarán tartózkodó török állampolgárságú, palesztinokat támogató aktivistákat, mert a blokád alá vont Gázai övezetbe akartak hajózni. Az incidenst követően Ankara és Jeruzsálem jóval alacsonyabb szintre helyezte diplomáciai és biztonsági kapcsolatait. (MTI)

---