Betöltés...
  /  

Időt adni a boldogságnak – Jó szombatot!

Az élet nem várhat addig, amíg minden seb begyógyul. A Ki técé egyik legszebb parancsa arra tanít, hogy a háború és a kötelességek közepette is időt kell hagynunk az otthonra, a szeretetre és az örömre. Ezen a héten az egykori túsz Eliya Cohen és párja, Ziv Abud esküvője adott ennek a tanításnak különösen személyes jelentést.

Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma este 19 óra 27 perckor köszönt be, a királynő holnap este 20 óra 33 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt honlapunk, Facebook- és Instagram-oldalunk nem frissül. Ezen a héten a KI TÉCÉ hetiszakaszt olvassuk a Tórából. Mindenkinek jó szombatot kívánunk!

A Ki técé a Tóra egyik legsűrűbb hetiszakasza.

Egymást követik benne a mindennapi élet legkülönbözőbb helyzeteire vonatkozó parancsok: szó esik háborúról és családról, munkáról és bérről, az elesettek védelméről, az állatokkal való bánásmódról és az otthon biztonságáról.

E sokféle rendelkezés között találunk egy rövid, mégis különösen szép mondatot:

„Midőn valaki új feleséget vesz, ne vonuljon hadba és ne essen rája semmi teher, szabad legyen háza számára egy évig, hogy örvendeztesse feleségét, akit elvett” (Mózes 5. 24:5).

Figyelemre méltó, hogy ez a parancs egy olyan hetiszakaszban hangzik el, amely a háború képével kezdődik. A Tóra nem hallgat a veszélyről és a kötelességről, de határt szab annak, hogy ezek mennyit követelhetnek az ember életéből.

A háború nem kaphat meg mindent. Maradnia kell helynek arra, hogy két ember otthont építsen, figyeljen egymásra, és örüljön annak, hogy együtt lehet. A boldogság ugyanis nem mindig érkezik meg magától: időt kell adni neki.

Ezen a héten egy izraeli esküvő emlékeztetett erre. Augusztus 19-én házasodott össze Eliya Cohen és Ziv Abud, akiket a 2023. október 7-i terrortámadás szakított el egymástól. Eliyát a Nova fesztivál közeléből hurcolták Gázába, ahol 505 napig tartották fogságban. Ziv túlélte a támadást, majd hónapokon keresztül küzdött párja kiszabadításáért. Hosszú és fájdalmas út vezetett addig, hogy végre együtt állhassanak a hüpe alatt.

Az öröm mellől a gyász sem tűnt el.

A hüpét Ziv unokaöccsének, Amit Ben Avidának a tálitja díszítette, akit október 7-én meggyilkoltak. Az emlékezés ott volt velük, de mellette helyet kapott a folytatás is.

Esküvőjük arra emlékeztetett, hogy a veszteség és az öröm nem mindig egymást kizáró érzések. Lehet úgy új életet kezdeni, hogy közben nem feledkezünk meg azokról, akik már nem lehetnek velünk.

A Ki técét elul havában olvassuk, amikor a zsidó hagyomány számvetésre hív bennünket.

Ilyenkor nemcsak azt érdemes végiggondolnunk, hogy mit rontottunk el, hanem azt is, hogy kikre nem jutott elég időnk, melyik beszélgetést halogattuk, és melyik örömre mondtuk azt, hogy majd egyszer.

Ezen a szombaton forduljunk nagyobb figyelemmel azok felé, akikkel együtt építjük az életünket. Legyen hely a pihenésnek, a szeretetnek és annak az örömnek is, amely nem felejt, mégis segít továbbmenni.

Békés szombatot kívánunk!


Témák:
Ezek is érdekelhetnek