Hűvös Józsefre, a budapesti tömegközlekedés modernizálójára emlékezünk
Hűvös József – eredeti nevén Hirschel József – 1848. augusztus 5-én született Nagykanizsán, egy mélyen vallásos, közmegbecsülésnek örvendő, polgári zsidó családban. Amikor nap mint nap felszállunk egy budapesti villamosra, vagy a kisföldalattival utazunk, lényegében az ő szellemi és szervezői örökségét használjuk, hiszen a modern fővárosi tömegközlekedés alapjait többek között ez a kivételes tehetségű szakember fektette le.
Középiskolai tanulmányait a nagykanizsai piarista gimnáziumban végezte, ami a korabeli zsidó polgárság körében a sikeres társadalmi integráció és a magas szintű műveltség zálogának számított. A gimnázium után a budapesti egyetemen tanult tovább, ahol 1872-ben szerzett ügyvédi oklevelet. Fiatal ügyvédként azonnal bekapcsolódott a fővárosi közéletbe: 1879-től Budapest törvényhatósági bizottságának tagjaként, valamint a Józsefváros liberális pártjának kulcsfigurájaként dolgozott a kerület modernizációjáért és felemelkedéséért.
Családnevét 1882-ben magyarosította Hűvösre, de kanizsai gyökereit és a közösség iránti felelősségvállalását sosem feledte. A neve elválaszthatatlan a budapesti tömegközlekedés villamosításától, hiszen ő alapította meg – Balázs Mórral közösen – a Budapesti Városi Villamosvasutat (BVV), amelynek 1897-től vezérigazgatója, 1907-től pedig elnöke lett. Nem csupán a felszíni közlekedést forradalmasította: elévülhetetlen érdemeket szerzett a Millenniumi ー Földalatti Vasút, valamint a budapest-szentlőrinci helyiérdekű vasút kiépítésében és sikeres működtetésében is.
Munkássága elismeréseként 1897-ben Ferenc József királytól nemesi címet kapott „botfai” előnévvel (a család birtoka a Zala vármegyei Botfán volt), 1904-ben pedig udvari tanácsossá nevezték ki. Kulturális örökségét fiai – Hűvös Kornél neves író, Hűvös Iván zeneszerző, Hűvös László szobrászművész – vitték tovább.
Bár a kor társadalmi elvárásai és a nemesi cím elnyerése miatt a család kikeresztelkedett, a zsidó emlékezet büszkén tartja számon Hűvös Józsefet a legnagyobb magyar zsidó újítók között. A Magyar Zsidó Lexikon részletes szócikkben méltatja jogi, közgazdasági és közlekedési érdemeit, külön kiemelve, hogy alkotó energiái és mecénási tevékenysége alapjaiban formálták át a századfordulós Budapest arculatát.
1914. december 18-án bekövetkezett halálakor a főváros és a hazai gazdasági elit egy emberként gyászolt egy igazi látnokot. Botfai Hűvös József emlékezete hirdeti: a mai modern Budapest fejlődésében és infrastruktúrájában kitörölhetetlen nyomot hagyott a hazai zsidóság alkotó zsenije.
Emléke legyen áldott!
A cikk Lévai Ibolya írása alapján íródott.
Kiemelt kép: A nagykörúti próbavasút egyik motor- és pótkocsija a Nyugati pályaudvar előtt
Régi idők modern tanúja: szomorú búcsú Székely Gábortól
Fájóan fiatalon távozott – Szendy Barbitól búcsúzunk
