„Hogyan akadályozhatjuk meg, hogy ez megtörténjen?” – A Számláld meg a csillagokat! szerzője a mai világról
Tizenévesen sokunknak akadt a kezébe Lois Lowry Számláld meg a csillagokat! című regénye. Egy olyan könyv, amely a fiatalok számára talán az első találkozást jelentette a holokauszt történetével – úgy, hogy közben nem didaktikusan tanított, hanem egy gyerek szemén keresztül mesélt bátorságról, barátságról, félelemről és emberségről.
A történet egy tízéves dán kislány, Annemarie szemszögéből mutatja be, hogyan próbálják megmenteni zsidó barátnőjét a náci üldözéstől a második világháború idején. Lowry 1989-ben megjelent regénye azóta generációk számára vált fontos olvasmánnyá, és ma is emlékeztet arra, hogy a történelemről nemcsak évszámokon és tankönyvi tényeken keresztül lehet beszélni.
A Számláld meg a csillagokat! szerzője, a 89 éves Lois Lowry most a Kvellernek adott interjút. A beszélgetésben szó esett a holokauszt oktatásáról, az antiszemitizmus új hullámáról, a könyvek betiltásáról és arról is, hogyan lehet reményt találni egy olyan világban, amely sok szempontból egyre inkább disztópikusnak tűnik.
Lowry szerint a holokauszt oktatása ma különösen fontos. Ahogy telik az idő, egyre kevesebben vannak azok közül, akik személyesen átélték a történteket, ezért minden eddiginél sürgetőbb, hogy a túlélők történetei eljussanak a következő generációhoz. Az írónő szerint ebben az irodalom mellett a személyes találkozásoknak is hatalmas szerepük lehet. Ma is vannak olyan idős túlélők, akik készek megosztani történeteiket a fiatalokkal. Az, hogy a gyerekek nemcsak olvasnak a holokausztról, hanem találkozhatnak azokkal, akik átélték, egészen másfajta kapcsolatot teremthet a múlttal. És van valami, amit Lowry különösen fontosnak tart: annak felismerése, hogy ezeknek az embereknek a története nem a holokauszttal ért véget. Túléltek, családot alapítottak, jövőt építettek. Ez pedig reményt adhat.
A Számláld meg a csillagokat! ma már olyan világban született könyvnek számít, amelyben még nem létezett internet, YouTube vagy Roblox. A mai gyerekek figyelméért pedig egészen más környezetben kell megküzdeniük a könyveknek. Lowry szerint azonban az alapvető írói feladat nem változott: olyan történetet kell írni, amely miatt az olvasó tovább akarja lapozni a könyvet.
A Számláld meg a csillagokat! egyik eszköze éppen a feszültség. A fejezetek gyakran úgy érnek véget, hogy az olvasó szeretné tudni, mi történik ezután. Az írónő egy olyan édesanya levelét is felidézte, akinek fia korábban vonakodva olvasott, majd a könyv után azzal ment oda hozzá: „Érzed a szívemet? Dobog. Nem tudom abbahagyni az olvasást.” Lowry szerint azonban önmagában a kíváncsiság felkeltése nem elég. A nehéz feladat az, hogy a történet tartalma is elég értékes legyen ahhoz, hogy az olvasó figyelme valóban indokolt legyen.
A holokausztról szóló könyvek az elmúlt időszakban több országban is a könyvtiltások körüli viták részévé váltak. Lowry határozottan ellenzi a könyvek betiltását. Saját műveivel kapcsolatban többször találkozott már hasonló helyzetekkel, bár – elmondása szerint – a Számláld meg a csillagokat! tudomása szerint nem került tiltólistára. Az írónő arra is emlékeztetett: a Harmadik Birodalom felemelkedésének egyik első lépése a szólásszabadság elnyomása volt.
Érdekes történelmi példaként említette, hogy a Számláld meg a csillagokat! ma német fordításban is népszerű a német iskolások körében. Lowry szerint ez jól mutatja, miért fontos a történelem tanítása. Németországban a holokauszt oktatását ma is komolyan veszik.
Lowry számára a holokausztról való beszéd nem kizárólag a múltról szól. Legalább ennyire fontos az is, hogy mit tanulhatunk belőle a jelen számára.
Egy másik könyvében, a Tree. Table. Book. című regényben egy tizenegy éves kislány alakít ki szoros kapcsolatot idős szomszédjával. A beszélgetéseik során megismeri az asszony zsidó barátnőjének lengyelországi gyermekkorát és a holokauszt alatti menekülésének történetét.
Az emberi tisztesség emberi kapcsolatokból születik – fogalmazott.
Szerinte éppen ezért fontosak azok a kapcsolatok, amelyekben a különböző generációk találkozhatnak. Az idősebbek tapasztalata és bölcsessége hatással lehet a fiatalokra, akik még nyitottak és befogadók.
A Számláld meg a csillagokat! tízéves főhőse olyan helyzetbe kerül, amelyben döntenie kell: segít-e a barátnőjének, még akkor is, ha ezzel veszélybe sodorhatja magát. A mai gyerekek természetesen másfajta világban nőnek fel, de Lowry szerint az erkölcsi döntések kérdése nem lett kevésbé fontos. A politikai megosztottság, a gyűlölet és a diszkrimináció ma túl gyakran jelenik meg elfogadható választásként. Éppen ezért a felnőtteknek sem szabad tétlenül maradniuk. Ki kell állniuk, fel kell emelniük a hangjukat, és példát kell mutatniuk a következő generációnak.
Lowry másik világhírű regénye, Az emlékek őre (The Giver) egy teljesen másfajta történet, mégis hasonló kérdéseket vet fel. A disztópikus világban élő fiatal főhős szembesül azzal, mit jelent a választás, a szabadság és az igazság.
Az írónő az elmúlt években – különösen a koronavírus-járvány idején – a világ számos országának iskoláival beszélgetett online. Brazíliától Koreán és Nepálon át egészen Iránig találkozott diákokkal.
Ami pedig minden alkalommal reményt adott neki, az egy egyszerű kérdés volt. A világ minden táján, egymástól távoli országokban élő fiatalok ugyanazt kérdezték tőle:
Hogyan akadályozhatjuk meg, hogy ez megtörténjen?
Lowry szerint erre nincs egyszerű válasz. De talán nem is ez a legfontosabb. Hanem az, hogy feltesszük a kérdést – és megpróbálunk tenni azért, hogy a történelem legsötétebb fejezetei ne ismétlődhessenek meg.
A kveller.com-on megjelent interjú alapján írta: Zucker-Kertész Lilla
Régi idők modern tanúja: szomorú búcsú Székely Gábortól
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes
