Történelmi istentisztelet és megemlékezés Bonyhádon

A város neológ zsinagógájában több mint hetven éve nem került sor közös imádságra. Bonyhád városa egykor virágzó zsidó életről volt híres, de a holokauszttal ez teljesen eltűnt. 1944-ben 1200 embert deportáltak innen Pécsen át Auschwitzba. A deportáltak között volt Lily Ebert és családja is, akinek történetét az ATV Heti Napló című műsorában ismerhették meg. Lily túlélte a tábort, de két testvérét és édesanyját a nácik gázkamrában ölték meg. A mostani jeles alkalmon zsidók és keresztények közösen emlékeztek meg a holokauszt magyar áldozataira. Az ATV Híradó riportja.

A szervezők még az utolsó pillanatban is dolgoznak azért, hogy a kezdésre minden tökéletes legyen. A helyszín a bonyhádi neológ zsinagóga épülete. És megszólalt a dallam, aminek felcsendülésére több mint hetven évet kellett várni. Az utolsó zsidó istentiszteletet a második világháború utáni időkben tartották.

A kép a megemlékezésen készült. Fotó: Kornél Makovics / teol.hu

A zsinagóga azóta üresen áll, de most teljesen megtelt. Bonyhád városa egykor virágzó zsidó életről volt híres, de a Holokauszttal ez teljesen eltűnt. 1944-ben 1200 embert deportáltak innen Pécsen át Auschwitzba. Az ő nevüket őrzi ez az emlékmű. A deportáltak között volt Lily Ebert és családja is, akinek történetét az ATV Heti Napló című műsorában ismerhették meg. Lily túlélte a tábort, de két testvérét és édesanyját a nácik gázkamrában ölték meg.

"A mai napon emlékezünk azokra a bonyhádi zsidókra, akiket 1944 július 6-án elszállítottak Auschwitzba és szörnyű halállal pusztultak el náci koncentrációs táborban"

– fogalmazott az ATV híradójának Szabó Tibor, Bonyhád város polgármestere. A rendezvényt egy helyi lakos, Hetesi Bea szervezte, aki kiemelte: fontosnak tartotta, hogy ezen az alkalmon zsidók és keresztények közösen emlékezzenek. "Mi keresztényként, messiáshívőként tudjuk azt, hogy a zsidóság felé nyitni kell, mert Ábrahám, Izsák és Jákob Istenében hiszünk közösen, és ezt a közös kapcsolatot ápolni kell és mindig emlékezni kell a zsidóságra és segíteni, támogatni őket, egy úton haladni közösen" – magyarázta Hetesi Bea, a Max Nordau Magyar Izraeli Baráti Társaság elnöke.

Fináli Péter

Ahhoz, hogy az istentisztelet érvényes legyen, szükség volt minimum tíz hithű zsidó férfi jelenlétére. A vendégek Budapestről érkeztek, az Ohél Ávrahám zsinagógából. "Szeretnénk újraéleszteni ezt, sok vidéki helyen, ahol nincs zsidóság, vagy kevés zsidóság, bemutatni az élő zsidóságot, aki minden egyéb ellenére ami történt, az él és pozitívan néz előre" – ezt már Fináli Péter, a Mazsihisz elnökségi tagja mondta az ATV híradónak. (ATV)

A rendezvényen beszédet mondott Simonyi Andrea, a Második Jeruzsálemi Zsinat Mozgalom magyarországi vezetője, majd Fináli Gábor rabbi, Mészáros Zoltán, a református egyház lelkésze, Pasitka Hermann, a Hit Gyülekezete lelkésze és Kozma Anna, a Krisztus Szeretete Egyház lelkésze a keresztény kinyilatkoztatásról mondták el gondolataikat.Az esemény részeként fotókiállítás is nyílt, ahol tárlatvezetéssel mutatták be a látogatóknak a kiállított képeket. A nap különleges momentumát a Holokauszt Emlékműnél tartott tiszteletadás jelentette, ahol a résztvevők köveket helyeztek el, emlékezve az áldozatokra.

A rendezvényt szombaton a Fináli Gábor rabbi által vezetett kerekasztal beszélgetés zárta. Ez a nap nemcsak a zsidó közösség számára kiemelkedő jelentőségű, hanem Bonyhád városának is, történelmi és kulturális mérföldkőként íródik be a város történetébe.