Páratlan: zsidó népünnepély Sopronban

Ömlött a sólet, sorakozott a flódni Hencidától Boncidáig, a város polgármestere arról beszélt, mennyire fontos nekik közösségünk soproni taghitközsége, népszerű, fiatal rabbink, Deutsch Péter pedig a jámbor purimi berúgást dicsérte fogékony közönségének. Szombatbúcsúztató, Purimot előlegző ünnepi vacsora a soproni hitközségen. (+ Video)

Végy egy nagymúltú vidéki várost, egy lelkes, barátságos, befogadó kis zsidó hitközséget, egy energikus, áldozatkész szervezőt és egy nagyobbacska teret. Ezt töltsd meg sólettel, zöldséglevessel, flódnival és élettel, ez a soproni csoda modellje.

Büchler András lett pár éve a soproni hitközség vezetője és a lelkes közösség, persze, nem előzmények nélkül, kivirágzott, mióta latba vetette értük szervezőkészségét. Szombat este, hávdálá, a Szombat búcsúztatása után látszott csak, mennyire. Közel százötven ember vett részt a Purimot beharangozó, szombatbúcsúztató vacsorán, tömegek akarták látni, mit tud a zsidó hagyomány a purimi szabadulásról, a tavasz várásáról, illetve mit tud a kóser gasztronómia.  Mit tud együtt a tanítás bölcsessége és a flódni. Kiderült, hogy együtt bármire képesek.

Dr. Farkas Ciprián, a város polgármestere köszöntötte az összegyűlteket, arról szólt, hogy Sopron városi szövetének egyik szála a helyi zsidóság, amelyet kihúzva a város szövetét bontanánk meg. Ezért örül  a város vezetői és a Soproni Zsidó Hitközség közötti, különösen jó kapcsolatnak. Büchler Andras mindezt megerősítette. Az eseményen a térség országgyűlési képviselője Dr. Barcza Attila is jelen volt. 

A bűvészeket, Klein Juditék zenélését és egyéb purimi látványosságokat kiserte Deutsch Péter rabbi tanitása arról, mennyire fontos egyszer egy évben igazán elengedni magunkat, az év többi napján gondosan fékezett ösztöneinket úgy szabadjára engedni, hogy senki másnak ne ártsunk vele. Annyit inni egyszer kissé megfeledkezve magunkról, hogy ne tudjunk a gonosz Hámán és a pompás Mordeháj között különbséget tenni. Továbbá szólt általában a purimi micvákrol. És rögtön el is kezdődött ezek szellemében a buli. És tartott, ameddig a szem ellát. Így kell hivőként ünnepelni, mert a Purim meg a Messiás eljövetele után is, örök időkre megmarad nekünk. Akárcsak a soproni hitközség.